Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
II. Jelentések - B. Gazdasági, pénzügyi, magánvállalati szféra
Források hogy naponta csak egy viccet szabad forgalomba hozni, a többit folyószámlára kell elhelyezni! Az említett bizalmadanságnál fogva a közönség a fehér pénzt” elfogadni nem akarta, miért is a kormány szigorú megtorló rendeletekhez fordult és súlyos büntetéseket <helyezett kilátásba>216 mért azokra, kik ezt a pénzt elfogadni vonakodtak. Ezek az intézkedések azonban eredmény nélkül maradtak. A „fehér pénz” 25,- és 200,- Koronásokban lett kiadva, míg a kisebb bankjegyeket képviselte az Osztrák-Magyar Bank által már régebben kiadott 1, 2, 10, 20, 100 és 1000,- Koronás bankjegyek. Tekintettel arra, hogy az emberek a fehér pénztől idegenkedtek, és másrészt rendítheteden bizalommal viseltettek az Osztrák-Magyar Bank úgynevezett „kék pénze” iránt, az utóbbiakat217 visszatartotta a közönség, míg a fehér pénztől mindenáron szabadulni akart. Ennek logikus következménye az volt, hogy a forgalomban csakis fehér pénz maradt, más szóval 25,- és 200,- Koronás jegyek, míg a kisebb címletek teljesen eltűntek. Váltani tehát nem lehetett, ami további bonyodalmakat idézett elő. Az aprópénz hiány enyhítése céljából a soproni pénzintézetek a közönség érdekében elhatároztá<k>218, hogy Sopron város és vármegye részére pénztárjegyeket készíttetnek] 5, 10 és 50,- koronás jegyek formájában 3 millió Korona erejéig. Ezeknek fedezetét képezte az Osztrák-Magyar Bank által kibocsájtott egyes szériás fehérpénz, melyért az Ojszták-] M [agyar] B[ank] a felelősséget átvette és kötelezte magát azt mindenkor törvényes fizetési eszközben visszacserélni. Ezek a címletek jelenleg vissza is lettek váltva teljes névértékben. A Tanácsköztársaság szervei látván, hogy a fehér pénz teljesen diszkreditálva van, elhatározta, hogy eredeti magyar pénzt bocsájt ki. Felhatalmazta erre a Magyar Postatakarékpénztárt, ki 10 és 20 Koronás bankjegyekkel igyekezett az aprópénz hiányon segíteni.219 A kékpénzt illetőleg még megjegyzendő, hogy azt a Tanácsköztársaság a forgalomból kivonni igyekezett, mert egyrészt saját pénzének nem tudott volna érvényt szerezni az ország területén belül, másrészt még import célokra is nagy szüksége volt arra. Ausztria u. i. a szovjetkormány által kibocsájtott fehérpénzt, amennyiben az az egyes szérián felül volt, nem fogadta el fizetési eszköznek, hanem csakis az Osztrák-Magyar Bank kékpénzét. Erre a tanácskormány hajtóvadászatot indított a kékpénz ellen és büntetéssel fenyegette azt, aki kékpénzét be nem szolgáltatja. De miként sok más esetben, úgy ez alkalommal is kitűnt az a fejetienség ami a kommün rendszert annyira jellemezte. A kékpénzt be kellett szállítani a bankba és helyette a fél fehér pénzt kapott.220 Ez a rendelet oly időben látott napvilágot, amidőn sem a posta pénz, sem pedig a soproni pénzintézetek által kibocsájtott úgy nevezett „megyei pénz” nem létezett. Fia tehát valaki az akkor fennálló rendelet értelmében 40,- Korona kékpénzét a bankba vitte, úgy azt más pénznemre váltani fizikai okok folytán nem lehetett, mert hiszen csak 25,- és 200,- Koronás bankjegyek álltak a váltás céljaira a bank rendelkezésére. III. Intézetünk élén az elnök, két alelnök, az igazgatóság és az ügyvezető igazgató állott. A kommün rendszer ezt megszüntette, az igazgatóság kezéből kivette az ellenőrzés 216 Sor fölé kézzel írt betoldás. 217 Ceruzás javítás. 218 A jelentés írója először „elhatározta” szót írt, ez került javításra. 2,9 Az új 5,10, 20 Koronások forgalomba hozataláról, a Magyar Postatakarékpénztár szerepéről: SVU, 1919. júl. 4., 2.,uo. 1919. júl. 8. 220 A „kékpénz” hajsza sajtócikkeiből: SVU, 1919. júl. 12., 2. (savanyúkúti osztrák állampolgár esete: „Szigorúan büntetik a kékpénz forgalomba hozóit”), uo. 1919. júl. 22. (csornai kékpénz használatra. „Bűnhődés a kékpénzért”) 71
