Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
II. Jelentések - B. Gazdasági, pénzügyi, magánvállalati szféra
Források lehetetlen eszközzel visszavonták. így például intézetünknél a felek Kjorona] 887.096,18-al többet vontak vissza takarékbetétjükből, mint a mennyit a bankba elhelyeztek, 1919. április 1-től augusztus 1-ig. Egy lehetetlen helyzet állott elő a pénzintézetek részére az által, hogy a Tanácsköztársaság sok üzemet szocializált. Míg az üzem magánember kezébe<n> volt, addig a rendes kalkuláció és lelkiismeretes vezetés nem csak a vállalkozó tisztességes nyereségét biztosította, hanem a munkásoknak is megadta a mindennapi kenyeret. A szocializálás révén egyes üzemek bizalmi férfiak kezébe ke [r] ültek és néhány hónap után az üzemek egy része érthető módon deficitet mutatott fel. A munkásokat azonban elbocsájtani nem lehetett, sőt rendszeresen húzták felemelt fizetésüket,208 amit a bank a direktórium utasítására kénytelen volt kiutalni még az esetben is, ha a vállalatnak a banknál többé követelése nem volt. Valójában tehát a helyzet úgy alakult, hogy a bank az üzem hitelezője lett annélkül [!], hogy a bank- technikának megfelelően az adós a pénzintézettel szemben bárminemű kötelezettséget vállalt avagy fedezetet adott volna. Ma, amidőn normálisabb mederben folyik termelésünk, és a jogrend is visszatért, jogosan kérdezzük, hogy vajon az üzem tulajdonosa felelős-e azon összegért, melyet a bank a kommünk idején az üzem részére folyósított és köteles-e a gyáros azt a kölcsönt jogosnak elismerni, melyet a pénzintézet a gyár részére nyersanyagra avagy munkabérek fizetésére folyósított. ílyképpen a jogi kérdések egész sorozata keletkezett és vár megoldásra. II. Pénzügyi politika, ha ugyan ilyenről komolyan beszélhetünk a kommün alatt, a legsiralmasabb volt. A Tanácsköztársaságnak <pénzügyi> szakembere nem volt és ez is siettette bukását.209 A hirtelen felemelt fizetések, de más részt a kimaradt bevételek hamarosan felborították az állam háztartását, mely különben is nagy nehézségekkel küzdött. A pénzhiányt a Tanácsköztársaság nagyon egyszerűen vélte megoldani, amidőn a bankóprést szakadatlanul dolgoztatta. Egy Budapesten maradt klisé segítségével gyártották szakadadanul a „Jancsi bankókat”, melyek eredete 1918210 október havára vezethető vissza.211 Ezt a „Fehér pénzt” az ország minden részében nagy bizalmatlansággal fogadták; nálunk a határszélen pedig direkte nagy bajokat okozott. Ausztriában u. i. kizárólag az Osztrák-Magyar Bank által kibocsájtott úgy nevezett „Kékpénzt” 212 fogadták csak el. Sok bajnak, de sok élcnek is volt a „Fehér pénz” az eredete <kútforrása>213 *. Többek között fehér pénzzel jött egy fél a-bankba344 egy soproni bankba és annak kékpénzre való átcserélését kérte. Kérésének már azért sem lehetett eleget tenni, mert egy fennálló rendelet értelmében a bank kékpénz állományát kénytelen volt időről időre az Osztrák-Magyar Bankba beszállítani. A fél ama kérdésére, hogy a fehér pénzzel tulajdonképpen mit csináljon, azt a választ kapta, hogy vigye el ifj. Gecsek Gyulához.215 (Nevezett u. i. kelme festő.) Tekintettel a sok tréfára, melynek tárgya rendesen a Tanácsköztársaság pénze volt, a Pénzügyi Népbiztosság Budapesten elrendelte, 208 a jelentés írója először „fizetésüket” írt, majd áthúzva javított. A felemelt bérek egyrészt azt a célt szolgálták, hogy a kommunista rend végleges kiépüléséig a javak beszerzése terén a munkásokat „egyenlő helyzetbe hozzák a tőkésekkel”. 209 Ezt követően két, Sopronra vonatkozó sor erőteljes átgépelésre, kihúzásra került! 210 A jegyzőkönyv írója először véletlenül 192-at gépelt, amit kihúzott. 2.1 Az 1918. október 30-án hirtelen forgalomba hozott 25 és 200 koronások egyszerű ofszet nyomással készültek Bécsben úgy, hogy a hátlapjuk üres volt, ezért a köznyelvben „fehér pénzként” emlegették. 2.2 Az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott, réznyomással készült, kék tónusú bankjegy. 213 Az előző szövegrész ceruzás kihúzása, sor fölé írt javított szóval. 2.4 írógéppel törölt egyértelműbbé tevő szövegrész. 2.5 Recte: Gecseg Gyula kelmefestő. 70
