Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
II. Jelentések - B. Gazdasági, pénzügyi, magánvállalati szféra
Források A Forradalmi Kormányzótanács XIII. s%. rendelete.190 Miután minden safe bérlő a kulcsokat beszolgáltatta, amely beszolgáltatás fix határidőhöz volt kötve, kezdődött a leltározás, amelynek a rendelet értelmében délelőtt és délután kellett folynia. De a leltározó bizottság kimerülése folytán csak délelőtt folyt ezen munka. A safek felnyitásához az illető bérlő meg lett híva, a tulajdonos jelenlétében lett annak tartalma leltározva. Ha a bérlő nem jelent meg, akkor a safe tartalma a bérlő távolmaradása dacára is leltározva lett. A leltározásról részletes jegyzőkönyvet vétetett fel, amely 3 példányban lett kiállítva, és pedig egy és a fél részére, egy a Pénzügyigazgatóság részére, egy pedig a safe-ban maradt. A leltározott értékpapírok az intézetnek adattak át, ahol a fél részére mint zárt letét lett kezelve, további intézkedés beérkeztéig. A safe-ben talált ércpénz a rendelet értelmében az Osztrák-Magyar Bankhoz volt beszolgáltatandó. Intézetünknél csak három rekeszben találtatott nagyobb mennyiségű ezüst és arany pénz.190 191 Zárt letétek leltározása- A zárt letétként elhelyezett csomagok is leltározásra kerülvén, említést érdemel a gróf Széchenyi-féle hitbizományi letét, amely három hatalmas zárt ládából állott, és amelynek leltározása hetekig eltartott. Ezen szinte megbecsülhetetlen <értékű> műkincsek híre, hamar megjárta az utat Budapestig, ahonnan sietve érkezett egy három tagú bizottság, hogy ezen kincseket tőlünk átvegye és Budapestre elszállítsa. A direktóriumnál, mint pénzügyi helyettes működő Kolbe Oszkárnak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Soproni Fiókja főnökének sikerült ezen bizottságot megint elküldeni azzal, hogy a leltározás még nincsen befejezve. Azután még kétszer jelentkezett ezen bizottság, amelyet azonban még ezen két esetben is, mindenféle ürüggyel sikerült szándékuktól eltéríteni. Közben a kommunizmu<s> megbukott és az értékek sérteden állapotban jogos tulajdonosuknak lettek kiszolgáltatva, úgyszintén a többi felek is visszakapták tulajdonukat, úgy, hogy senki sem károsult. A Népgazdasági Tanács 21. NT. sz rendelete. Március 21.-én tört ki a kommunizmus és már egy pár héttel később igen kellemedenül éreztette hatását a fizetési eszközök rende- zeden volta. A falusi ember a maga egyszerűségében averziót mutatott az úgynevezett fehér pénz ellen, produktumait csakis úgynevezett kékpénzért volt hajlandó áruba bocsátani. A tisztviselő és munkásosztály fizetését és bérét kékpénzben követelte és volt kénytelen követelni, mert fehér pénzért sehol sem kapott semmit, azon ürügy alatt, hogy nincs apró pénz, nem tudnak a Kforona] 200,-ból visszaadni. Mindenki csak kékpénzt akart és kért és szolgáltatásnál kékpénz köttetett ki, ellenszolgáltatásul. Mindenki visszatartotta a kékpénzt és a birtokában lévő úgyszólván hasznavehetetlen fehér pénzen igyekezett túladni. Ennek természetes következménye az volt, hogy a kékpénz egyhamar teljesen eltűnt és a vásárolt élelmi cikkekért lassafn] kivándorolt a vidékre a városban pedig csak az aránylag csekély számú fehérpénz maradt.192 Igen nagy pénzszűke mutatkozott tehát, amelyen a szovjet kormány úgy igyekezett segíteni, hogy a könnyen utánozható fehérpénzt egyszerűen utánozta és nagyszámú hamisítványt bocsátott forgalomba. A szovjet kormány ezen ténykedésével tekintve a hamisítványok könnyen felismerhető voltát, nemhogy segített volna, hanem igen nagy mértékben fokozta a bajt; a fehérpénz elleni averzió —, tekintve a nagyszámú hamisítványt — 190 A Forradalmi Kormányzótanács 13/1919. sz. rendelete az egyházi vagyonok elkobzásával kapcsolatos. 191 A Népgazdasági Tanács 1919. június 4-én közzétett rendelete nyomán a széfek, zárt letétek kinyitásáról, értékpapírok, arany- és ezüsttárgyak leltározásáról szóló Széchenyi István relikviák előkerüléséről szóló sajtó tudósítás: SVÚ, 1919. jún. 15., 4. A végrehajtásról: MNL GyMSM SL Direktórium ir. 1. d. 275/919. 192 A Tanácsköztársaság pénzrendszere, az ún. „kékpénz” és a szükségpénzek problémája az időszak gazdasági, pénzügyi válságának egyik meghatározó jelensége, melyről folyamatosan nagyon sok sajtócikk is megjelent. Pl. SVÚ, 1919. jún. 11. (A kékpénz bevonása a Tanácsköztársaság pénzrendszerébe). 65
