Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
II. Jelentések - B. Gazdasági, pénzügyi, magánvállalati szféra
Források a mfagyar] kormány hamisítványoknak jelentette ki, s azoknak értékét az 1919. évi 3954/ M. E. sz. kormányrendelettel szabályozta. Az utalványozási joggal felruházott hatóságok az utalványozásra nézve továbbra is felhatalmazva maradtak azon korlátozással, hogy a forradalmi kormányzó tanácsok XXIX. sz. rendelete értelmében a magánfelek részére történt utalványozások, amennyiben az utalvány tízezer koronát meghaladta, kifizetés előtt, felülvizsgálat végett az igazságügyi népbiztossághoz voltak felterjesztendők. Az állami jövedelmeket nagyban befolyásolta azon körülmény, hogy a pénzügyi népbiztosság az adókivetést a tanácsrendszer életbe lépte után azonnal beszüntette. Ennek következtében az állami egyenes adóknál az adó befizetés lényegesen csökkent, mert egyrészt a lakosság a tanácsrendszer iránt általában bizalmatlansággal viselkedett, másrészt az adó kivetés illetve adó előírás hiánya miatt is vonakodott fizetni. Az állami jövedelmeknek ezen a téren való csökkenését a Kormányzó Tanácsnak azon intézkedései lettek volna hivatva pótolni, hogy a tanácskormány a bérházakat, valamint az egyházi, hitfelekezeti és alapítványi vagyonokat köztulajdonba vette, továbbá [a] pénzintézeteknél őrzött értékpapírok[at] és egyéb értékeket zár alá vette, az értékpapírok szelvényeinek beváltását felfü[g]gesztette és a nagyobb gyári üzemek és kereskedelmi vállalatok szocializálását akarta keresztül vinni.171 Hogy azonban ezek mennyiben fokozták volna az állam jövedelmét és hogy mennyiben pótolták volna az állami egyenes és közvetett adók terén elmaradt jövedelmeket? — ezen körülményt megállapítani alig lehet, mert a tanács rendszer rövid életű volt, s <így> a tanácskormány által az állam háztartás terén tervezett változások és rendelkezések gyakorlatilag még nem voltak keresztül vihetők. Ép ezért bajos lenne megállapítani és adatokat szolgáltatni arra, hogy a proletárdiktatúra az államháztartásnak mennyi kárt okozott, de kétségtelen, hogy annak helytelen és a gyakorlati életnek meg nem felelő intézkedései még a jövőben is káros hatással lesznek a pénzügyi administrációra. Végül a pénzügyi tisztviselők és alkalmazottaknak a tanácsrendszer ideje alatt tanúsított magatartását a Pénzügyigazgatóság kebelében alakított igazoló bizottság tette vizsgálat tárgyává, amelynek határozatai értelmében nem igazolt tisztviselőkkel szemben fegyelmi eljárások még folyamatban vannak. Sopron, 1920. évi július hó 10-én Gyarmathy172 Bélyegzppámás saját kesgű aláírást ho%ó bélyegzővel, valamint a Pénzügyigazgatás körbélyegzővel ellátott gépirat. Eredeti másodlat, tisz}ás(at. (Forgalmi Bank, Takarékpénztár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Magyar Bank és Hitelbank, Osztrák—Magyar Bank Soproni Fiókja) készpénzfedezetével 3 millió K értékben tervezett 5-10-50 K-ás pénztárjegy kiadásáról: SVÚ, 1919. máj. 17., 3. 171 Pl. a Pénzügyi Népbiztos 1257/919. sz. végrehajtási utasítása a 5000 K-ás betétek felmondási idejéről: SVU, 1919. ápr. 1. 172 Gyarmathy Viktor igazgató aláírása, ő miniszteri tanácsos Nagyváradról jött, 1919. szeptemberében a Pénzügyigazgatóság ideiglenes vezetője: SH, 1919. szept.20., 2. 62
