Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)

II. Jelentések - A. Hadügy

Források Bizalmi rendszer és politikai] megbízottak. A bizalmi rendszerrel vélték pótolni a vörösek ezen <azon> erkölcsi tényezőt és erőt, mely a parancsnok és alárendeltjei közt felállított s mely alárendeltjei fölé helyezte a parancsnokot, azt a parancsnokot, ki nevelésénél, képzettségnél és erkölcsi alapnál fogva is, hivatott volt alárendeltjeit vezetni, róluk atyailag gondoskodni.160 Hogy mily gyenge és minden erkölcsi alap nélkül állott a bizalmi rendszer, mi sem bizonyítja jobban, hogy mindenki irtózott ez állás betöltésétől. Hogyisne, mikor megoldha- tadan és keresztülviheteden követelményekkel molesztálták a bizalmit. Mi sem természete­sebb, hogyha valamelyik bizalmi férfiú a tömeg rendszerint jogtalan követelményét keresz­tülvinni nem volt hajlandó, vagy keresztülvinni nem tudta, megbukott, választottak újat. Másként állott ez azonban a pol [i] t[ikai] megbízottakkal. E pol[i] t[ikai] megbízottak, kik nem csak a katjonai] parancsnok]ságok (zlj.-tól felfelé) hanem polgári hatóságok mellé is be voltak osztva, rendszerint a központokban B[uda]pesten nyerték és kapták megbízásukat. Ezek szerepe ellenőrző szerep volt. Azonban mindegyik majdnem maga egy diktátor akart lenni. Ahol azután akadtak férfiúra, ki terrorizálni ezek által nem engedte magát, kicsinyek lettek, befolyásuk teljesen megsemmisült: mindenben rendszerint katfonai] parancsnok akarata érvényesült. Ha esedeg az erélyes fellépés nem használt, ott a kölcsönös megértés cégére alatt jutott el a parancsnok kitűzött céljához. Volt eset, mikor bizony a parancsnok­nak teljes erejével kellett fellépni, hogy a pol[i]t[ikai] megbízott, ki legénység közt a pa- r[ancs]nok iránt bizalmatlanságot keltett; ily esetben a parancsnok tehetedenné volt téve. Hogy a pol[i]t[ikai] megbízottak hivatásuk magaslatán nem állottak, mi sem bizo­nyítja fényesebben, mint az alábbi eset. Pogány-féle mozgósítás természetesen a tényleges és tartalékos tisztekre is kiterjedt; a tartalékos tisztek a katonai állomáspar[ancsnok]ságnál je­lentkeztek is, hol a par[ancsnok]ság önkezdeményezéséből látszólagos nyilvántartásba vette őket. E nyilvfántartási] kimutatásokban feltüntetettek behívására persze sor sohasem került. Dicséretre legyen mondva a tartalékos tisztikar legnagyobb részének, hogy a jelentkezők legtöbbje ki is jelentette a jelentkezés alkalmával, (pol[i]t[ikai] megbízott távollétében), hogy a behívási parancsnak nem fognak eleget tenni. Az állomáspar[ancsnok]ság viszont meg­nyugtatta őket, hogy bevonultatásra a sor nem is fog kerülni, miután a bevonultató ívek, a vasi dandárnál jó kezek közé kerülnek, hol napvilágot ez ívek nem fognak látni. Sopron helyőrségében a pol[i] t[ikai] megbízottak, kik közt Entsbruder is szerepelt, működésük dacára parancsnok választásra csak egy alkalommal került sor, de ezt is sikerült a katonai állomásparancsnokságnak a pol[i]t[ikai] megbízott erőszakoskodása dacára, megaka­dályozni. Jellemzők ezen időkre, a vöröshadsereg kebelén belül felállított jóléti intézmények működése is. Csak egy eklatáns példát hozok fel. Az úgynevezett helyőrségi-mészárszék, mely eredeti hivatása szerint a kat[onai] alakulatok, nős katonák, katona özvegyek stb. húsel­látását önvágatás útján biztosította, <alig> néhány havi működés utáni rovancsolás alkalmá­val kb. 150.000 Korona készpénz, 5-6 drb. vágómarha és sertésnyi deficittel végződött. Ehhez hasonló gazdálkodás folyt mindenhol. 160 Ilyen eset Müller János kinevezése hadügyi, politikai megbízottá, Sopron, 1919. ápr. 28. MNL GyMSM SL, Direktórium ir., 2. d., 3273/919. 57

Next

/
Thumbnails
Contents