Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)

II. Jelentések - A. Hadügy

Források A vörös hadsereg kebelén belül Sopronban [kellett-D.P.] egy megbízható osztag, mely szükség esetén a jelenleg Sopronban székelő Selmecbányái erdész-bánya- és kohómér­nöki főiskola119 lelkes tagjaival egészítődött ki. Azonkívül felemlítendő a M[agyar] Kirjályi] Soproni Honvéd Főreáliskola osztaga, melynek lelkes parjancsjnoka a tanárikar ellen szer­vezte csendben szükségszerűen tán vöröshadsereg névvel vörösellenes kis osztagát. Sopronban a vöröshadsereg részéről a szombathelyi gyjalog] ejzred] egy zlj-a, egy tüzér osztály és egy lovas osztály volt elhelyezve. A zlj.-nak parjancsjnoka Sós N.120 volt 76. gyjalog] e[zred]beli hadiönkéntes, ki a Károlyi uralom alatt önkinevezés útján alhadnagya rangot viselt (egyébként kapuvári kertész legény) a tüzérosztály par[ancsnok]ságát a vörösök nem merték általuk jelölt vörössel betölteni, ott a hatalmat a kommunizmus kitöréséig és azután is tényleges tisztek tartották meg, tiszttársainknak és altisztjeinknek legnagyobb meg­elégedésére.121 A lovasosztály par[ancsnok]ságával egy százados, ki Entsbruder Dezső poli­tikai megbízott bizalmát színleg bírta,122 a tisztikar legnagyobb megnyugvására, lett megbíz­va. így tehát a gyalogság élén Sopronban egy vérbeli vörös, szemben a tüzérség és lovasság élén egy-egy reátermett és odavaló hivatásos tiszt állott. [E]zen körülmény minden tekintet­ben érezhető is volt. Míg a gyalogságnál a legnagyobb rendetlenség dúlt, hol teljesen a vörös katona önakarata jutott érvényre, hol a laktanya épületei és berendezési tárgyai vandál módra tönkre tétettek, addig a tüzérség és lovasságnál a gyalogságnál uralkodó viszonyokhoz képest meglehetős rend uralkodott. Mindenesetre sok kívánni valót követeltek volna az ottani állapotok is. Kimondhatadan az a kár, amelyet a vörös hadsereg a kincstári épületekben, felsze­relésben tettek. Már Károlyi uralom alatt is az „öntudatos proletárkatona” ha tüzelő anyag azonnal a legénységi szobában rendelkezésre nem állott, nem általlotta a szoba padlózat deszkáját, üres szobák ajtófélfáját és egyéb szobaberendezési tárgyakat fűtőanyag gyanánt felhasználni. Szinte betegséggé vált, hogy a proletár katona mindig kifogástalan újruhában [!] járjon. Ha nem kapott szép szerével, kömben segített a dolgon, betört a raktárba. Köztu­domású és egy igen jellemző trükkje az volt a vöröskatonának, hogy a felszerelése alkalmával kapott ruházati és felszerelési cikkeit, amelyek nagyon is keresett cikkek voltak, különösen a bakancsok, eladogatta jó pénzért. Másnap ugyanaz az öntudatos proletár fegyelemmel nevelt vöröskatona ruhát és bakancsot követelt, mert rongyos mindene. így megesett sajnos, hogy sok száz és száz katona 3-4-szeri felszerelést kapott, amit azután a fenti módon elkótyave­tyélt. És mi történt vajon a kapott összeggel? Tán éhező és nélkülöző családja támogatására, avagy köz vagy jótékony célra fordította? Nem! Korcsmák, lebujok sohase örvendtek oly tömeges látogatásoknak, mint akkoriban. Ezen körülmény a vöröshadsereg felállítását na­gyon is megnehezítette és hátráltatta, úgy annyira, hogy mikor az akkori Győri Kerjületi] Par[ancsnok]ság a vörös hadüzenet után a románok elleni Tiszafrontra katjonai] alakulatokat követelt, a soproni katjonai] állomásparjancsnokjság április hó elején a követelményeknek, bármennyire is szeretett volna az állomáspar[ancsnok]ság a ker[ület]par[ancsnok]ság eme rendeletének eleget tenni, csakhogy a helyőrséget a kétes egyénekből összeverődött csőcse­lékhadtól megszabadítsa, csak késve foganatosíthatta. Mindezt csak az elkótyavetyélt és elrablott felszerelés hiánya okozta. A harctérre indulás körül mindig voltak bajok. A legény­ség és pedig az öntudatos proletár katona, ahogy azt a világháború alatt is tette, javarészt 119 A Selmecbányái Bányászeti és Erdészeti Főiskola (korábban Akadémia) 1918 őszén költözött Sopronban. Működését 1919 tavaszán kezdte meg a városban. 120 Soós József gyalogsági csoportparancsnok. 121 A tüzérség csoportparancsnoka a Tanácsköztársaság alatt: Bíró Ignác. 122 A huszárok csoportparancsnoka a Tanácsköztársaság alatt: Müller Elemér. 49

Next

/
Thumbnails
Contents