Forradalmak sodrában; A Tanácsköztársaság Sopronban és Sopron vármegyében a kortársak szemével (1920-1921) (Sopron, 2014)
I. Ügyviteli iratok
Források ző apróságokra is. amelyekről írásos feljegyzés nem maradt. A hivatalos aktaanyag összegyűjtése mellett tehát még fontosabb feladat az egyéni gyűjtés, a jellemző tényeknek és beszélgetéseknek összegyűjtése, hogy az utókornak azok is megmentessenek. Ez lesz a gyűjtésnek kétségtelenül nehezebbik része. Aki azonban e részben az adatok összegyűjtésével megbízatik, gyakoroljon kritikát az adatok jelentőségének megbírálásában és ne szolgáltasson be olyant, ami tényleg nem jelentős. Az apróságoknál pedig kiemelendő az összefüggés, amely őket jellemzővé teszi; ilyenkor tehát az adat kellő beállítására is megfelelő gond fordítandó. A gyűjtés keretébe tartoznak még különösen a helyi sajtótermékek, újságok, felhívások, falragaszok, blanketták, igazolványok, stb., stb. ami még kiegészíthető egyes hatóságok gépírásos sokszorosított vagy írott utasításaival, szabályzataival, továbbá tárgyakkal, emlékekkel, jelvényekkel, pénzekkel és képekkel stb., stb. E tekintetben semmi hivatalos kiadvány sem olyan jelentéktelen, hogy beszolgáltatása nem volna érdemes. Kérjük mindazon nyomtatványok beküldését is, amelyek a törvényhatóság proletárdiktatúra alatti történetével foglalkoznak. Kívánatos az is, hogy az egyes megyék területén mindazon nagy- és kisközségek külön történetéről is készüljön összefoglaló jelentés, amelyek valami módon erősebben kerültek bele az események árjába. Sőt az országos bizottság azt óhajtaná, hogy azokról is készüljön ilyen, amelyek csodálatos módon távol maradtak a forradalmi mozgalomtól, így annál jobban érzékíthető [!] legyen, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően helyenként mennyire változatosan alakultak az állapotok. Ámbár a mellékelt tervezet külön fejezetet szentel az előzményeknek a kommunizmus gyászos következményeinek, a tanácsköztársaság bukása után folyt kommunista agitációnak s a forradalmi mozgalomban szerepelt egyéniségeknek is, s így ezek jelentősége már ott kifejezésre jut, mégis szükségesnek tartjuk a törvényhatóságok figyelmét erre külön is felhívni. Az utóbbihoz figyelembe veendők az esetleges igazoló eljárások adatai is. Azokról az egyénekről akiket az ún. tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartásuk miatt fegyelmi úton hivatalvesztésre ítéltek, külön egyéni lapot kell készíteni. Ezeken kiemelendő az illető szereplése a proletárdiktatúra alatt, valamint előzetes viselkedése: része az előkészítésben vagy az esetleges személyi ellentét, avagy más ok, amely ebbe az irányba sodorta, lehető jellemzéssel. A bűnvádi úton elítéltekről, valamint általában az igazságszolgáltatás körébe tartozó adatokról az adatgyűjtést az igazságügyi hatóságok (államügyészek, bíróságok) külön teljesítik. Az igazságügyi hatóságok jelentéseiket és ezek mellékleteit nem a törvényhatóságokhoz juttatják, hanem saját felügyelő hatóságaik közvetítésével az igazságügy minisztériumhoz terjesztik fel. Az igazságszolgáltatásra vonatkozó anyaggyűjtés tekintetében tehát a törvényhatóságoknak csupán az a feladatuk, hogy az igazságügyi hatóságokat támogassák s velük közöljék azokat az adatokat, melyek egyes közigazgatási szerveknek (direktóriumoknak, stb.) az igazságszolgáltatásba való beavatkozására vonatkoznak. A statisztikai gyűjtést a központi statisztikai hivatal végezvén, az ez irányú adatok beszolgáltatása a statisztikai hivatal által szétküldött kérdőívek révén történik s a válaszok egyenesen a statisztikai hivatalnak küldendők be. Végre azonban felhívjuk a gyűjtéssel foglalkozó szerveket a szigorú kritikára is. Nem pletykákat akarunk összeszedni, nem elfogult emberek tendenciózus jelentéseit óhajtjuk összegyűjteni, ezért kérjük, ne méltóztassanak megengedni, hogy különösen az egyéni gyűjtés és az összefoglaló jelentések kapcsán olyan adatok jussanak a gyűjtés anyagába, amelyek alkalmasak az objektív történetírás félrevezetésére. Épp ezért köszönettel vesszük az 29
