Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
Összegzés: a Szent Korona Sopronban - különleges koronaszemlék és uralkodókoronázások
ideiglenes székhelyéül szolgáltak. Ezért kapták 1681 végén - bécsi és pozsonyi mintára - szimbolikusan a Burg, azaz a vár, illetve az aula, azaz az udvar nevet. Az utóbbi elnevezések érzékletesen jelzik, hogy a 17. századi koronázó országgyűlések idején nemcsak a Szent Korona és a magyar politikai elit nagy része volt jelen Sopronban. Ezen alkalmakkor a császár és magyar király, valamint udvartartása és a külföldi követek is hosszabb-rövidebb ideig a városban tartózkodtak. így a magyar koronával Sopronban történtek és a koronázódiéták hírei hamar eljutottak a kontinens legtávolabbi részeire is. Mindezeknek köszönhetően Spanyolországban, német és olasz földön Sopron az egykorú újságok és nyomtatott hírlevelek címlapjára került, s neve bejárta az egész kontinenst. A város napjainkra feledésbe merült aranykorának, a 16-17. században itt tartott országgyűlések ugyancsak kevéssé ismert helyszíneinek, a Sopronban kötött jelentősebb politikai kiegyezéseknek és az uralkodók ünnepélyes bevonulásainak a bemutatását majd egy következő könyvben ismerhetik meg az olvasók. A 17. századi soproni kqronaszemlék és uralkodókoronázások nemzeti kincsünk kalandos történetében egészen különleges helyet foglalnak el. Ezekre a kiemelkedő eseményekre és a Szent Korona soproni emlékhelyeire így méltán lehet büszke minden magyar állampolgár és soproni lokálpatrióta. 116. A Nagyboldogasszony- (Kecske-) templom hajója a szentély felé 117. Daniel Suttinger az 1681. évi országgyűlés és koronázás alkalmából készített Sopron- látképe 85
