Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
Négy kardvágás a város felett (1625) - a Koronázódomb
Négy kardvágás a város felett (1625) - a Koronázódomb Ifi) 714. A kardvágás I. Miksa pozsonyi koronázásán (1563. szeptember 8.) A koronázási menet az uralkodói esküt követően a világi ceremónia harmadik állomására, a Szélmalom-kapu (Windmühltor) előtti hegyre vonult fel. III. Ferdinánd természetesen ide is lovon és fején a Szent Koronával érkezett. így a magyar felség- jelvény ekkor szinte a város fölé emelkedett. Míg Székesfehérvárott és Pozsonyban a koronázási kardvágásokhoz szükséges dombot mesterségesen építették fel (már az első pozsonyi koronázáson 1563 szeptemberében is), Sopronban erre nem volt szükség. A város felett magasodó ún. Bécsidomb délkeleti része e célra tökéletesen alkalmas volt. Itt hajtotta végre III. Ferdinánd 1625. december 8-án dél tájban a négy égtáj felé a hagyományos kardvágást, amellyel azt jelezte, hogy Magyarországot bármely oldalról történő ellenséggel szemben megvédi. Ennek az 1620-as évek közepén az oszmán-törökök fenyegető közelsége és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem sorozatos támadásai közepette igazi aktualitása volt. Miként a Petz-krónika erről érzékletesen beszámol, a helyszín a nevezetes esemény óta viseli a Koronázódomb, 7 75. Koronázódomb, emlékoszlop. Felirat az oszlopon 80
