Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó szállásán (1622, 1625) - a Központi Bányászati Múzeum épülete (Templom utca 2.)

7 04. Sopron belvárosának 1622. évi alaprajza

Itt a bécsi udvari és a királysági politikai elit egy kiválasztott csoportja a két magyar koronaőr jelenlétében, azaz egyfajta szőkébb körű, nem hivatalos közszemle keretében meg is tekinthette a koronát. Ám csakis azt, hiszen a többi felségjelvényt - az előző évszázad gyakorlatával ellentétben - a 17. században már nem hozták be a bankettekre, a lovagterembe. Azokat a császár szállásán egy másik helyiségben helyezték biztonságba.

Az uralkodói szállást a koronázások előtt mindig gondosan előkészítették. 1625-ben például nemcsak a felsőtábla üléseinek színhelye (a régi városháza), hanem a Habsburg-család szállása, az egykori városkapitányi ház is megújult. A városi számadáskönyv szerint ezt ugyancsak kifestették és gyorsabb renoválás alá vetették.

így az első két soproni koronázódiétán nemcsak a magyar uralkodó és családja, hanem a Szent Korona is mindig szépen megújult soproni épületekben állhatott a szélesebb vagy szőkébb nyilvánosság elé. S ne feledjük: III. Ferdinánd említett uralkodóportréjának elkészítésekor e házban láthatta nemzeti kincsünket a neves flamand művész, Justus Sustermans is. Mindezek ismeretében ez az épület is megérdemelne - a szép Rauch-dom- bormű mellett - egy emléktáblát a magyar korona itteni tartózkodásáról.

7 05. I. József 7 687. évi koronázási lakomája Pozsonyban

12