Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó szállásán (1622, 1625) - a Központi Bányászati Múzeum épülete (Templom utca 2.)

7 04. Sopron belvárosának 1622. évi alaprajza Itt a bécsi udvari és a királysági politikai elit egy kiválasztott csoportja a két magyar koronaőr jelenlétében, azaz egyfajta szőkébb körű, nem hivatalos közszemle keretében meg is tekinthette a koronát. Ám csakis azt, hiszen a többi felségjelvényt - az előző évszázad gya­korlatával ellentétben - a 17. században már nem hozták be a bankettekre, a lo­vagterembe. Azokat a császár szállásán egy másik helyiségben helyezték bizton­ságba. Az uralkodói szállást a koronázá­sok előtt mindig gondosan előkészítették. 1625-ben például nemcsak a felsőtábla üléseinek színhelye (a régi városháza), hanem a Habsburg-család szállása, az egykori városkapitányi ház is megújult. A városi számadáskönyv szerint ezt ugyancsak kifestették és gyorsabb reno­válás alá vetették. így az első két soproni koroná­zódiétán nemcsak a magyar uralkodó és családja, hanem a Szent Korona is mindig szépen megújult soproni épületekben áll­hatott a szélesebb vagy szőkébb nyilvános­ság elé. S ne feledjük: III. Ferdinánd emlí­tett uralkodóportréjá­nak elkészítésekor e házban láthatta nem­zeti kincsünket a ne­ves flamand művész, Justus Sustermans is. Mindezek ismere­tében ez az épület is megérdemelne - a szép Rauch-dom- bormű mellett - egy emléktáblát a ma­gyar korona itteni tar­tózkodásáról. 7 05. I. József 7 687. évi koronázási lakomája Pozsonyban 12

Next

/
Thumbnails
Contents