Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A Szent Korona főszerepben (1622, 1625, 1681) - Sopron koronázótemploma (Templom utca 1.)
A Szent Korona főszerepben (1622, 1625, 1681) Sopron koronázótemploma (Templom utca 1.) A magyar korona 17. századi három tartózkodása alatt a város Fő terének déli felén ágaskodó, háromhajós templomban összesen csupán mintegy fél napot töltött el. Ennek ellenére 1622. július 26-án, 1625. december 8-án, majd 1681. december 9-én, mindegyik nap a délelőtti órákban, kiemelkedő szerepet játszott. Sopront ugyanis a Szent Korona itteni főszereplésével lezajló ceremóniák tették koronázóvárossá, magát a kolostortemplomot pedig Magyarország egyik koronázótemplomává. A napjainkban hivatalosan a Templom utca 1. szám alatt álló épületet 1280-ra gótikus stílusban a ferencesek építették fel, amelyet a Boldogságos Szűz (Nagyboldogasszony) tiszteletére szentelték. Ők birtokolták és használták a rend 1787. évi feloszlatásáig, azaz a három koronázás idején is. A páterek nagyon büszkék voltak arra, hogy a 16-17. században többségében evangélikussá vált szabad királyi város szívében kolostortemplomuk koronázási ceremóniák színhelye lehetett. Ezt jelzi, hogy valamikor a 17. század vége felé a szentélyben a három nagy eseményre emlékeztető latin feliratot festtettek. 1802 őszén a templomot a bencés rend kapta meg, amelyet a kolostorral együtt 1996 óta ismét teljes egészében birtokol. Ennek köszönhetően napjainkban Sopron legismertebb templomát bencés templomként is emlegetik. A 19. század legelején új bencés gazdáik ugyancsak büszkék voltak arra, hogy az ország egyik legfontosabb szabad királyi városában váratlanul egy koronázótemplom birtokába jutottak. Ezt jelzi, hogy a szentélybeli feliratot 1802-ben ők is átfesttették, amelyet az 1850-es években közepén azután ismét 87. A Nagyboldogasszony-templom 63
