Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A második soproni királyné-koronázás - 1681. december 9.
Ez utóbbi felségjelvényt még II. Rudolf császár a 17. század elején Prágában készíttette, majd 1806 után az osztrák császárok koronája lett. A napjainkban a bécsi Schatzkammerben őrzött csodaszép műkincset tehát még egy soproni koronázási metszet is megörökítette. Ha pedig valaki közelebbről is megtekinthette ezt 1681 végén Sopronban, akkor rajta Rudolf király 1572. szeptemberi pozsonyi koronázása nevezetes kardvágási jelenetét is megcsodálhatta. Ez akár még III. Ferdinánd hasonló cselekedetét is felidézhette benne, ha a királyné-koronázást követően felsétált a város felett magasodó Koronázódombra... A negyedik korona - a többivel ellentétben - csak másolatban szerepelt a soproni szertartáson. Ezen ugyanis a birodalmi felségjelvények (Reichsinsignien) is megjelentek: a jogar, az országalma, a kard és maga a birodalmi korona (Reichskrone, a metszeten 5-ös számmal). Ennek az volt az oka, hogy az eseményen jelenlévő magyar uralkodó, I. Lipót legmagasabb címe a császári titulus volt, s ez utóbbi természetesen magyar királyi címét is megelőzte. Noha a koronák közül a legfigyelemreméltóbb szerephez a királyné-koronázáson is a magyar államiság szimbóluma, a Szent Korona jutott, a négy korona összességében mégis jól mutatta: a magyar trónon a kora újkorban a Német-római Császárság uralkodója ült. O pedig felesége magyar királynévá történő koronázása esetén is e legmagasabb tisztségében jelent meg. így volt ez 1681 végén, a harmadik és egyben utolsó soproni uralkodókoronázás idején is. 83. Az osztrák császári korona, II. Rudolf és utódai házi koronája 60
