Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A második soproni királyné-koronázás - 1681. december 9.
A második soproni királyné-koronázás - 1681. december 9. E'.ltí'i imm an /cafajtt: 80. Szelepcsényi György a későbbi esztergomi érsek (1666- 7 685) A harmadik uralkodókoronázás alkalmával ismét egy királynét koronáztak Sopronban: I. Lipót császár és király harmadik feleségét, Pfalz-Neuburgi Wittelsbach Eleonóra Magdolna Teréziát (1655- 1720). Bár szertartása nagyobbrészt a korábbi pozsonyi (1638: Habsburg Mária Anna, 1655: Gonzaga Mária Eleonóra) és az előző soproni királyné-koronázást (1622: Gonzaga Eleonóra Anna) követte, mégis volt benne néhány újdonság. A szertartást természetesen a ferences templomban szervezték meg, amelyet ezúttal is az esztergomi érsek (1666-1685), Szelepcsényi György celebrált. Emellett ugyanő érintette a királyné jobb vállához a három nappal korábban közszemlére tett Szent Koronát. Ennek értelmében Eleonóra Magdolnának is osztoznia kellett férjével az uralkodás és kormányzás terhében. Sőt az érsek feladata volt az új királyné szentelt olajjal történő felkenése is. A középkori hagyományok szerint a magyar királyné fejére ezúttal is a veszprémi püspöknek kellett volna felhelyezni a házi koronát, azaz elvégezni a tényleges koronázást. Ez mégsem történhetett ekként. Ifjabb Sennyey István veszprémi püspök 1681. áprilisi halála után ugyanis még nem nevezték ki utódját, azaz püspöki széke betöltetlen volt. így feladatait végül a nyitrai püspök (1681-1686), Gubasóczy János vette át. Ám a szertartás így is teljesen törvényes volt. A királyné fejére valóban rákerült házi koronája, amelyet a következő pozsonyi királyné-koronázás (Erzsébet Krisztina, 1714) alkalmával „hallatlan szép gazdagsággal rakott” kincsként írtak le. 57 79. Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna császár- és királyné
