Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A Szent Korona negyedszer Sopronban - 1681. december 5-13.
A menet a Hátsó- vagy Magyarkaputól a felsőtábla ülésháza (a későbbi Cézár-ház) mellett a Fő térig egészen a városházára haladt, miközben a császár szállása előtt is elvonult. A december 9-i királynékoronázást követően a felségjel- vényeket végül három nap múlva (12-én) helyezték vissza a koronaládába. A késlekedésnek ezúttal egészen praktikus oka volt. Noha erről ez ideig szintén nem tudott a kutatás, 1681 decemberében Sopronban a koronaládát gondosan kitisztították. Erre azért volt szükség, mert a felségjelvényeket ezt megelőzően csupán az 1663-1664. évi nagy török háború alatti Bécsbe menekítést követő visszaadás alkalmával, 1664. december 17-én a Hofburgban vették elő utoljára. Rsűlo Comte Esterase* Gaumtha Skmor Perpet/o lm ForIt/ FIAM SVFREMO COMTE IXl COMTADO Dl SOPROWA CEHFRM.E MEL Rf.CMO D VS4GHERK SOPRA LI CoMEM OPPOSTI A HmHVSFX CoWSG liero. e Caj-arjero dj S M*Ces* Rastro Hella Real C ORTF. D 'Míieria Gwalero Del S R Ihperb Ezt maga az uralkodó, I. Lipót saját kezűleg papírra vetett, német nyelvű visszaemlékezéséből tudjuk. Egyes jelek egyenesen arra utalnak, hogy az uralkodó a különleges dokumentumot éppen Sopronban, 1681. december elején, a korona Pozsonyból való elhozatala kapcsán írta. A közel két évtized porát így a koronázási jelvényekről Sopronban tisztították le 1681 decemberében. Ezt követően végül december 13-án vitték vissza azokat szokásos őrzési helyükre, a pozsonyi királyi várba - miként erről a soproni Petz-krónika tudósít bennünket. Jelenlegi ismereteink szerint a Szent Korona azóta nem járt a Lőverek alatt. 75. I. Lipót császár és magyar király 54 74. Esterházy Pál portréja