Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
A Szent Korona harmadszor Sopronban - 1625. november 30 - december 14.
A Szent Korona harmadszor Sopronban - 1625. november 30-december 14. A magyar korona újabb soproni látogatására 1622 után nem kellett ismét másfél évszázadot várni. Sopron polgárai már három esztendő múlva újra láthatták a koronázási jelvényeket. A Szent Korona harmadik Sopronba érkezése ezúttal is több figyelemre méltó körülménnyel függött össze. A korona Sopronban szállítását részben ismét Bethlen Gábor hadakozása, részben újfent egy koronázás tette szükségessé. Mivel az erdélyi fejedelem 1623-1624-ben ismét a Habsburg uralkodó ellen támadt Magyarországon, ráadásul nagyszámú török-tatár hadakkal együtt dúlva az országot, az így kialakult politikaikatonai helyzet ezúttal is Sopronnak kedvezett. II. Ferdinánd és magyar tanácsosai Pozsony helyett újra Sopront jelölték ki az országgyűlés helyszínéül. E döntést elősegítette a Pozsonyban dúló pestis, valamint a Sopronhoz közeli Kismartont és Fraknót bíró Esterházy Miklós országbíró törekvése is. így 1625 szeptember-decemberében mind a diétát, mind III. Ferdinánd magyar koronázását a dunántúli szabad királyi városban tartották. A soproni városházán november 27-én sikeresen lebonyolított királyválasztást követően a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket ezért Pozsonyból újra Sopronba kellett szállítani (lásd útvonalát a mellékelt térképen, 62. kép). Nélkülük koronázás nem volt elképzelhető. A Szent Korona végül 1625. november 30-án (vasárnap) érkezett újra Sopronba - miként erről ezúttal is több soproni, bécsi és 45 60. III. Ferdinánd császár és király 61. Johann Baptista von Verdenberg (1582-1648) osztrák udvari kancellár, a koronaláda 1625. decemberi bezárásának szemtanúja
