Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)
Az első soproni királyné-koronázás - 1622. július 26.
jí® v*r ír Az első soproni királyné-koronázás - 1622. július 26. Az 1622. nyári soproni diétát szimbolikusan szólva egy királyné-koronázási szertartás koronázta meg. II. Ferdinánd második feleségét, Gonzaga Eleonóra Anna királynét védőszentjének ünnepén, Szent Anna napján, július 26-án koronázták Magyarország királynéjává. Ez volt az első uralkodókoronázás a nyugat-dunántúli városban. A ceremóniának köszönhetően Sopron városa - Székesfehérvár és Pozsony mellett - Magyarország koronázóvárosainak sorába lépett. E szertartást a 17. században még két újabb követte, miként erről hamarosan még szólunk. Sopron koronázóvárosi szerepét így a jövőben érdemes minden soproni és magyar polgárnak megtanulnia. A város e kiemelkedő funkcióját ugyanis napjainkra a magyar nagyközönség teljesen, ám részben még a soproniak is elfeledték. Eleonóra Anna királyné koronázását a belváros egyetlen katolikus szentegyházában, a ferencesek tulajdonában lévő Nagyboldogasszony-templomban délelőtt 8 órától tartották. A szertartást a késő középkori fehérvári, majd a későbbi pozsonyi hagyományokat folytatva a neves esztergomi érsek (1616-1637), Pázmány Péter celebrálta, mégpedig nyolc püspök részvételével. Emellett ugyanő érintette a királyné jobb vállához a Szent Koronát. Ez szimbolikusan azt jelezte, hogy a királyné osztozik férjével az uralkodás és az ország kormányzásának terhében. Sőt ő kente fel krizmával (szentelt olajjal) a királynét. II. Ferdinánd feleségének fejére a királynéi házi koronát (latinul corona domestica, corona privata, németül Hauskrone, Privatkrone) a veszprémi püspök (1608-1628), Ergelics Ferenc helyezte fel. Neki nem ez volt az első koronázása, hiszen 1613. március 37 57. Gonzaga Eleonóra Anna királyné 50. II. Ferdinand császár és magyar király
