Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)

Nemzeti kincsünk különleges közszemléje - 1622. július 12.

Nemzeti kincsünk különleges közszemléje - 1622. július 12.

A Szent Korona 1622. nyári soproni tartózkodása nemcsak a királynékoronázás miatt bírt kiemelkedő jelentőséggel. 1463 júliusához hasonlóan a felségjelvény ekkor ismét közszemlére került. Mégpedig egészen különleges körülmények között. 1622 nyarán nemcsak kivételezett bécsi udvari politikusok és magyar országgyűlési képviselők láthatták.

A megérkezését követő napon, 1622. július 12-én a koronaládát a városháza tanácstermében felnyitották. Ez a helyiség a diéta idején az országgyűlés felsőtáblájának szolgált ülésterméül. E napon azonban a fő- és közrendek együtt gyűltek itt össze. Ennek az volt az oka, hogy a politikai elit képviselői saját szemükkel együttesen kívántak meggyőződni arról, hogy Bethlen Gábortól, illetve az elhunyt Révay koronaőr özvegyétől minden koronázási jelvényt hiánytalanul visszakaptak.

Miként egy alsótáblai követ a naplójában rögzítette, a koronázási ládából gondosan emelték ki a koronázási jelvényeket: rangsorrendben magát a Szent Koronát, a jogart, az országalmát, a koronázási kardot, a palástot, valamint az 1849. évi elásás következtében napjainkra sajnos már elpusztult királyi harisnyákat és a sarukat. Ez utóbbiakat azonban Decsy Sámuel 1792-ben megjelent koronakönyvének ábrázolásáról (48. kép) még ismerjük. Majd a rendek első embere, Thurzó Szaniszló nádor egy padra felállva mindezeket megmutatta a teremben összegyűlt rendeknek és a Habsburg-udvar képviselőinek.

így minden jelenlévő meggyőződhetett arról, hogy a koronázási jelvényekben Bethlen birtoklása idején nem keletkezett semmiféle hiány. Révay