Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban; Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei (Sopron-Budapest, 2014)

A soproni tartózkodás különleges emléke: koronánk első hiteles ábrázolása - 1554-1559

niteies aDrazoiasa napjainKDan mar muncnenoen őrzött kétkötetes munkája első részében maradt fenn. Éppen azon esemény pazar illusztrációjaként, amikor Jäger elmeséli, miként szerezte vissza Mátyás király 1463 júliusának végén, a bécsújhelyi tárgyalások eredményeként Frigyes császártól a Szent Koronát.

Az augsburgi történetíró Bécsben jutott hozzá a pontos koronaábrázoláshoz. Nem a Fuggereknek köszönhetjük tehát legkorábbi koronaképünket, mint azt ez ideig többnyire feltételezték, hiszen a bankárcsalád birtokában nem volt nemzeti ereklyénk. S nem is egy Fugger-krónikában, hanem egy Habsburg-családtörténetben maradt ránk! I. Ferdinánd bécsi udvarában Jäger ugyanis ismerte Wolfgang Lazius udvari történetírót. Feltehetően tőle kérte Bécsbe küldött kérelmében az 1550-es évek második felében a „magyar korona ábrázolását” („die Hungarische Cronen Conterfet”).

A német genealógus címerszakértőnek hatalmas szerencséje volt azzal, hogy pont Bécsben próbálkozott. A meglehetősen pontos koronakép lerajzolása a bécsi Habsburg-udvarban azért volt lehetséges, mert a magyar koronát 1551 szeptemberének elejétől éppen itt tartották. Azt ugyanis többszöri próbálkozás után Ferdinánd királynak 1551 nyarán sikerült János Zsigmond erdélyi fejedelemtől visszaszereznie. Ennek útvonalát - Erdélyből a királyságon át Bécsbe - a mellékelt térkép (32. kép) mutatja.

A bécsi kincstárban őrzött Szent Korona lerajzolója magas szinten volt birtokában a rajzolás művészetének. Ezt jelzi, hogy a müncheni kódexben látható koronaábrázolás igen alapos, s néhány pontatlanságtól eltekintve viszonylag

24- A—-A— ™ I. Jl./T.. _■ '/%M- . . . .A r . í /-* . . . ..í I .... , W . . . ,

30. A Szent Korona legkorábbi hiteles ábrázolása, és a Krisztus-kép felnagyítva, 1554-1559