H. Németh István - D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth soproni polgármester naplója 1717-1737 (Sopron, 2014)
Németh János: A szövegkiadás elvei
A szövegkiadás elvei de szintaktikailag integrált (esetét a német determináns, illetve elöljárószó írja elő). Nem ritkán e szavak később morfológiailag is integrálódnak a német nyelvbe,5 azaz Wohlmuth kézirata az átvétel egyik fázisát rögzíti (pl. dem Postulato, 142. p.). Wohlmuth maga e szavakat — melyeket kora szokása szerint gyakran kiemelő, ún. latin írással ír — egyébként következetlenül részben nagy-, részben kisbetűvel kezdi. A vesszőt, kettőspontot és pontosvesszőt követő új gondolati egységeket Wohlmuth néhol nagy-, másutt kisbetűvel kezdi, az átírás a kéziratot követi. A kiadás a német szövegben minden egyéb esetben, a latin szövegben pedig a mondatkezdetek és a nevek kivételével minden esetben kisbetűt használ. Megjegyzendő azonban, hogy a kéziratban a főnevek a latin szövegrészekben is gyakran nagybetűvel kezdődnek. 18. századi német kéziratokra, Wohlmuthéra is jellemző a szóköz nagyságának variálása. A nagyobb új gondolati egység előtt álló (a kéziratban nem következetesen használt) nagyobb szóköz mellett (ld. fent) Wohlmuth az összetett szavak elemei és a különböző szavak között eltérő nagyságú szóközt alkalmaz: összetett szavak elemei között kisebbet, önálló szavak között nagyobbat. E különbséget (mely a kéziratban a különbség finomsága miatt nem minden esetben látható egyértelműen) a kiadás nem tudja visszaadni, ezért egységesen szóközt alkalmaz mindkét esetben. Összetett főnevek esetében a kézirattal egyezően az összetétel mindkét elemét nagybetűvel kezdjük. A szövegkiadás a soproni források kiadásánál az utóbbi tíz évben követett gyakorlatnak megfelelően a főszövegben tartja, s áthúzva közli a kéziratban található áthúzásokat. Ha a néhány betűből álló — pl. vastagon — áthúzott szavak, szókezdetek nem olvashatók ki, azokra lábjegyzetben utalunk. Nem utalunk azokra a helyekre, ahol Wohlmuth leírt betűket (többnyire egy-egy betűt) ír felül másik betűvel. A kézirat egyéb eseti jellemzőit (pl. bejegyzések #-el jelölt összetartozandóságát) lábjegyzetben említjük meg. 5 Az integráció fokaira 1. Polenz, 2000 (*1990), 42; vö. még Stolt, 1964.: 59-77., 292sk. 91
