H. Németh István - D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth soproni polgármester naplója 1717-1737 (Sopron, 2014)

D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth életútja és karriere

Johann Wohlmuth életútja és karriere

követően ugyancsak felkérte Wohlmuthot 1731-ben a keresztszülői feladatokra. Mint látjuk Gabriel Lipót és Deimel Erhard Jakab esetében a keresztszülői kapcsolat kölcsönösségen alapult, illetve Gabriel özvegyének második házassága révén ez a kapcsolat még szorosabbá vált. Deimel Erhard Jakab később maga is a külső tanács tagja lett. Egy korábbi kapcsolódást mutat a jogász végzettségű Engel Tóbiás Menyhért városi kancelláriai alkalmazottal kiépített baráti kapcsolat is. Engel és felesége, Mária Katalin esetében 3 alkalommal vállalta 1729 és 1733 között Wohlmuth és felesége a keresztszülőséget. Ez az intenzív kapcsolat feltehetőleg Engel feleségére, Mária Katalinra vezethető vissza, aki a Wohlmuth mellett kezességet vállaló Paur János Adám leánya volt. Engel később ugyancsak a városi elithez tartozó külső tanács tagjává avanzsált. A teljesség igénye nélkül most már csak négy személyre térnék ki, akik ugyancsak a városi társadalom felső-, illetve középrétegéhez tartoztak, s akik esetében Wohlmuth szintén eleget tett a keresztszülői felkérésnek. Dobner Sebestyén Nándor,35 Dobner Nándor városbíró,36 polgármester fia, 1724-ben kérte fel Wohlmuthot keresztszülőnek. Dobner Sebestyén Nándor édesapja után maga is fényes karrier elé nézett, a városi tanácsot és a polgármestert becsmérlő kijelentéseinek és nyomtatványainak köszönhetően azonban hamar kiesett a város elöljáróinak kegyeiből. A külső tanács tagjai közé tartozott még Kastner János,37 akinek Adám nevezetű gyermekénél 1718-ben vállalta el a keresztszülőséget Wohlmuth. A listát további két személy egészíti még ki, mindketten evangélikus tanítók voltak, Sárkány András38 és Kleeblat Egyed.39 Utóbbi esetében a felkérések alapját egy intenzív személyes kapcsolat motiválhatta, hiszen három esetben vállalta el Wohlmuth a keresztszülőséget. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a keresztszülőség kapcsolathálója rokoni, baráti szálakon alapultak, illetve presztízs jellegűek voltak. Az 1701-től 1711-ig terjedő időszak évi átlaga 7 keresztelő, míg ha az 1712-es évet követő 10 éves intervallumot tekintve — Wohlmuth 1712-ben került be a belső tanácsba - 1723-ra ez a szám megduplázódott ,és elérte a 14-et. Az 1725 és 1734 közötti időszakban pedig — amikor Wohlmuth a polgármesteri és a városbírói tisztet töltött be — ez a szám 20-ra ugrott. Ez a tendencia jól érzékelteti Wohlmuth társadalmi beágyazottságának megszilárdulását, tekintélyének a növekedését.

De visszatérve a Wohlmuth család hétköznapi életére, vagyoni viszonyára, Wohlmuth a családjával Sopron belvárosában, a Szent György utca 19. számú házban lakott. Ez az ingatlan Wohlmuth második feleségének, Anna Zsuzsanna asszonynak az örökségeként került a család tulajdonába, miután az asszony első férje után azt megörökölte.40 A kétszintes házról 1766/1767-ból — amikor is már az ifjan elhunyt Wohlmuth János Lipót feleségének a tulajdonát képezte - rövid leírás ismert.41 Wohlmuth János a városvezető elit több más tagjához hasonlóan javait ingatlanbirtokokkal, többek között szőlőskertekkel gyarapította. 1736-ban a Harmler, az Arzgruber, a Kircher, az Auer, az Eisner, a Neuberg, a Kanratz, a Greiffer, a Katzendorffer, a Haider dűlőben és a Lőverekben rendelkezett különböző minőségű és

35 Házi, 1982. Nr. 3695.

36 Házi, 1982. Nr. 3692.

37 Házi, 1982. Nr. 2147.

38 Házi, 1982. Nr. 9248.

39 Házi, 1982. Nr. 2488.

40 MNL GyMSM SL SVL, Oe. Testamenta, Lad. P. Fase. VI. No. 274. A ház 17—18. századi birtokviszonyaira: Dávid—Goda—Thirring, 2008. 83-84.

41 A ház emeletén három szoba, egy kabinet szoba, egy konyha előszobával és egy éléskamra volt. A földszinten egy szoba, egy konyha, egy présház, egy pince és egy istálló helyezkedett el. MNL GyMSM SL SVL, Gb, H, Vb, 167. k., 1766/1767. év, 513. p.

63