H. Németh István - D. Szakács Anita: Johann Wohlmuth soproni polgármester naplója 1717-1737 (Sopron, 2014)
H. Németh István: A város szolgálatában Johann Wohlmuth pályafutásának várospolitikai tényezői
H. Németh István olyan megfigyelőktől származnak, akiket a városok irányában nem gyanúsíthatunk elfogultsággal. A városokba 1690-től pontos utasítással rendelkező és a városok állapotát meghatározott pontok alapján felülvizsgáló kamarai biztosok ugyanis szinte egyöntetűen a városokban állomásozó katonaság visszaéléseiről számoltak be. Egybehangzó véleményük szerint a katonaság jelenléte a városokat visszafordíthatatlanul pusztulásba sodorta, a városok többsége erején felül adózott. A kisebb városok, amelyeknek addig az országgyűlésen megállapított adója nem érte el a 4000-5000 forintot, most 6000-8000 forint portiót teljesített, és ádagosan mintegy 50-60 főnyi katonaságot volt kénytelen befogadni falai közé, akiket el kellett látniuk, szállást kellett biztosítaniuk, valamint a lakhatással kapcsolatban mindenről (fűtés, világítás, bútor, ágynemű stb.) gondoskodniuk kellett.44 A közeli Kismarton például 1683 és 1692 között összesen közel 35 000 forintot fizetett ki. Ez a teher oly szegénnyé tette a polgárokat, hogy csupán néhányan bírtak elegendő házi eszközzel, sőt, sok polgár — ahogy azt a bíró és a tanács elmesélte neki — kénytelen volt eladni saját étkészleteit. A következő években a hadsereg ellátására fordítandó összegek ehhez képest is nőttek, mivel a porció nagysága megduplázódott (általában 120 portió volt), de néha még a háromszorosára is megnőtt. A város ádagosan ekkor teljesítendő adóterhe meghaladta a tízezer forintot is, ami a korábbi taxák összegeihez képest hatalmas ugrást jelentett.45 A nagyobb városok esetében ezek a terhek hatványozódtak. Pozsony városának a bemutatott elszámolások szerint az 1683—1695 közötti időszakban összesen 245 034 forintot, valamint 65 220 forint értékű külön katonai adót kellett kifizetnie. A város vezetése ezért a lakosságra jutó adókat addig sosem tapasztalt mértékben növelte meg. A céhes mesterek panaszai szerint a katonaság ellátására havonta 4-5 forintot fizettek, és így éjjel-nappal dolgozniuk kellett ahhoz, hogy a kirótt adót telkesíteni tudják.46 Sopron katonai terhei még Pozsonyét is jóval felülmúlták, és a város által évente kifizetendő összeg óriásinak tekinthető. A század utolsó éveiben a városra 22 000 és 27 000 forint közötti hadikiadást róttak ki. A várost felülvizsgáló biztos véleménye szerint a város képtelen emiatt kifizetni felhalmozott adósságait, sőt, azok nagysága folyamatosan csak nőtt, hiszen a hadiadóból ki nem fizetett összegeket is csak további adósságok felvételével volt képes a város törleszteni. A város nagyságát jelzi, hogy ameddig Kismartonban mintegy félszáz katona elszállásolását kellett elviselni, addig Sopronban több mint 200 katonát, valamint Fux tábornok teljes stábját el kellett látniuk. A város számára a főtisztek ellátása még a közkatonákénál is nagyobb teher volt, hiszen Kassa esetében tudjuk, hogy 3 főtiszt ellátása nagyjából 10-12 közlegényének felelt meg.47 A hatalmas haditerhek a városok mindegyikére negatív hatással voltak, mivel a városok mindegyikére érvényesnek tekinthetjük, hogy többségük képtelen volt a repartíció összegét előteremteni, lakosságuk fizetőképessége a végéhez közeledett. A legtöbb városi önkormányzat kénytelen volt hiteleket felvenni ahhoz, hogy a kifizethetetlen kötelezettségeinek eleget tehessen. Az 1670 előtt megismert tendencia tehát ebben az időszakban még jobban felerősödött. A városok egy részében ismerjük a felvett hitelek nagyságát, amit grafikonon ábrázoltunk (lásd 4. sz. grafikon).48 44 MNL OL E 34 (Prot. rest. civ.) pag. 107. (Modor), 313., 323-324. (Szakolca), 180., 389-390., 537-538. (Ruszt), 195., 338-340. (Kőszeg), 213-215., 354., 478. (Szentgyörgy), 362-363. (Trencsén) 45 MNL OL E 34 (Prot. rest. civ.) pag. 38-39., 69-70., 266., 398., 486. 46 MNL OL E 34 (Prot. rest. civ.) pag. 259., 564. Ennek hatásairól: Németh, 2012/b. 47 MNL OL E 34 (Prot. rest. civ.) pag. 237-239., 101., 248-250., 279., 419., 495-496., A 20 (Litt. Cam. Hung.) 1702. Nr. 28., ill. Németh, 2008/c. 48 MNL OL E 34 (Prot. rest, civ.) passim 16
