Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591-1632) (Sopron, 2007)
Bevezetés
polgármesterrel együtt Lacknert is országgyűlési követnek választották. E tisztet 1602-ben Joachim Dornfelddel közösen látta el oly módon, hogy 5 ' Mathias Kramert és Marx Fautot követve néki is meg kellett jelennie az országgyűlésen. 1604-ben városbíróként Marx Faut kíséretében volt ott a poszonyi diétán. 58 1609-ben ismét ott találjuk őt az ablegátusok között. 39 Szerencsés forrásadottságoknak köszönhetően fennmaradtak az 1614- július 13-ra, és az 1619. december 9-re összehívott országgyűlésekre megbízott, a diéták és a városi követek küldésének vizsgálatát új szempontból is megkövetelő megbízólevelek (credentiales). Míg az első esetben Lackner és Mathias Kramer avagy Kalmár (Calmar) Mátyás mellett még hat, a város politikai elitjéhez tartozó személyt, a második esetben e két főn kívül még hét teljes jogú követet (nuncios nostras) bíztak meg. 60 Lackner a város egyik követeként részt vett Bethlen Gábor 1620 nyarán tartott besztercebányai országgyűlésén is. 61 1622., 1625 során polgármestersége idején két országgyűlést tartottak Sopronban, a város a Magyar Királyság koronázóvárosai közé került. 62 (Lackner mindkét alkalommal egyben városi követ is volt.) 1629-ban még Erhard Artnerrel ő képviselte a várost, 1630-ban már Wolfgang Artner és Andrásy (Andresy) János voltak a város követei a pozsonyi diétán. 63 A városi kamarási számadáskönyvekből plasztikusan kirajzolódik a kora újkori Sopron politikai kapcsolathálója; kronológiailag, gyakran ismert úticéllal is jól feltárhatók az udvarhoz, az osztrák, magyar kormányszervekhez, így az Alsó-Ausztriai Kamarához, Udvari Kancelláriához, helytartóhoz, később nádorhoz, a pozsonyi Magyar Kamarához, Tárnokszékhez küldött deputációk, valamint a politizálás egy más szintjén a szomszédos városokhoz küldött követek. Ugyancsak jól nyomon követhető a nemcsak az országrendisége, hanem nyolc, döntően a Fertő partján fekvő jobbágyközsége révén a vármegye birtokos társadalmának előkelő helyén álló Sopron szabad királyi város és Sopron vármegye „együttműködése": a városi képviselet folyamatos ellátása a vármegyei közgyűléseken, törvényszékeken. Lackner a városi politika e terei között is otthonosan mozgott. így pl. 1599. május 12-én Ujkéren (Vyggier) Sopron vármegye törvényszékén, majd július 4-én Lózson, illetve 1601. jún. 18-án (Szentbertalanyval) ugyancsak Lózson, a vármegye közgyűlésén képviselte városát. A várospolitikát, és abban egyes személyek funkcióit tanulmányozva egy-egy esztendő eseménytörténetének végigkövetése is nagyon tanulságos lehet. Pl. Lackner 1602 februárjában Joachim Dornfelddel Pozsonyban, a feljebbviteli bíráskodási fórumon, a Tárnokszéken intézett ügyeket, majd május 5-én a vármegyei nemesség törvénykezésén, az újkéri sedrián jelent meg. Már viszonylag fiatalon többször járt SLSVLt, Lad. I. Fase. I. Num. 31., Pozsony, 1600. márc. 1. (,,.. .den werenden landtag belangendt...") uo. Kammer-Raittungen 1601. fol. 137r. A város két elöljárójának, Szentbertalany Menyhértnek és Mathias Kramernek még március hónapban hasonlóképpen az országgyűlésre, Pozsonyba kellett mennie. SL:SVLt, Kammer-Raittungen: 1602. fol. 95r., 96r. uo. Kammer-Raittungen: 1604. fol. 74r. SLSVLt, Lad. X. et K. Fase. III. Num. 144-145. SLSVLt, Lad. X. et K. Fase. VI. No. 190-191. E diétáról írott leveleit Id. az 1619-1620 közötti levelezés-töredékében: SL:SVLt, Lad. I. Fase. II. Num. 52/1-6. További országgyűlési jelentései: uo. Lad. X. et K. Fase. V. Num. 150-154. Bár Erhardt Artnerrel volt követségben, a források döntően Lackner kézírásával készültek. A kérdéskör legújabb összegzése: G. ETENYI 2002. SL:SVLt Kammer-Raittungen: 1630. fol. 15S.
