Dominkovits Péter: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591-1632) (Sopron, 2007)

Bevezetés

tén működő nyomdák nyomtatványait gyűjtötte össze 1582-1823 között. A nyomdászonként rendezett anyag Farkas Imre Lackner kiadásait is hozza.

21 Az 1970-es évtized egy más szintű összefoglalást is eredményezett: 1977-ben Kovács József László a reformáció elterjedésétől Lackner haláláig (1550-1631) a soproni irodalompártolás jellegzetességeit foglalta össze.

22 A Lackner periódusát is tartalmazó, de századokon átívelő irodalomtörténeti összegzések az elmúlt esztendőkben jelentek meg.

23 Az 1990-es évtizedben új kutatói generáció megjelenésével az előzőre épülő, azzal szervesen összefüggő további forrásfeltárás, ugyanakkor a forrásfeltárásokkal új módszertani utak keresése, és egyes problémák újrafogalmazása figyelhető meg. Grüll Tibornak autopszia alapján sikerült Lackner Tudóstársaságra hagyott könyvtárának fragmentumait meglelnie,

24 miképpen új kutatási hely, a soproni Evangélikus Lyceum gazdag könyvtárának a bevonásával korábban ismeretlen jogi jegyzetei is előkerültek.

25 Az 1992-ben a Soproni Múzeumban (a Lábasházban) megrendezett, Sopron irodalmi életét és könyvgyűjtését bemutató kiállításon Lackner írói működése a város egykorú művelődéstörténetébe ágyazottan jelent meg. E tendencia 1996-ban a 17. századi városi irodalmat bemutatva tanulmánnyá érlelve (is) napvilágot látott.

26 Grüll 1993-ban - a Lackner által 1604-ben alapított, 1674-ig változó hatékonysággal tevékenykedő - Tudós Társaság első periódusának társadalomtörténeti elemzésével úgy vélte: a Foedus működésében a magas tudományok művelése helyett inkább egy, a helyi társadalomban nagy jelentőséggel bíró műkedvelő „Literátuscéh" lehetett.

2

' Lackner munkáinak a megjelentetése Németh Sámuel egy korai forrásközlése, a mértékletességi egyesület alapszabályának a közzététele kivételével az 1980-as évektől indult el: míg Kovács József László 1982-ben a polgármester 18. századra is irányt adó iskolai rendtartásait (Leges Scholasticae Lackneriane), 1988-ban pedig Farkas Imre sopronkeresztúri nyomdájában 1617-ben megjelent Florilegus Aegyptiacus in agro Semproniensis / Maiestae Hungatiae Aquila kettős munkáját közölte. Majd másfél évtizeddel később, 2004-ben, a Tudós Társaság alapításának 400. évfordulóján, az ugyancsak 1617-ben, de Frankfurtban, Nicolaus Hoffmann és Jonas Rosa nyomdájában napvilágot látott Electio Trigoniana látott napvilágot.

26 A szövegkiadás egy másik vonulataként 1991 során Grüll Tibor Lackner Sopron város dicséretéről (1612) és Huber Márk iskolai felügyelő beiktatása kapcsán mondott beszédeit publikálta latin eredetivel és magyar fordítással.

29 21 KELLER 1970. Nr. 81. (Ismerteti: KOVÁCS József László: In: SSz, 37. (1983) 2. 188-189., SEMMELWEIS 1972. 53-63. (Farkas Imre 1606-1619 között tevékenykedett Németkeresztúron.) 22 KOVÁCS 1977/b. 23 KOVÁCS 2002/b. 29-144., KOVÁCS 2003. 25-55. 24 GRÜLL 1990., 25 GRÜLL 1991/a. 26 Autentikus alapkutatásokon nyugvó katalógusa: GRÜLL 1992., illetve: GRÜLL 1996. 27 GRÜLL 1993. 28 KOVÁCS 1982., KOVÁCS-LACKNER 1988., KOVÁCS-LACKNER 2004., 29 GRÜLL 1991/a., GRÜLL 1991/b.