Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)
A VÉGRENDELKEZŐKRŐL
zekébe ruszti nemesi kúriáját felvették. Nevével találkozhatunk egyes megyei birtokosok hitelezői között; ilyen esetek - bár zálogjogon - de megyei birtokosságát is elősegítették. így 1686. március 26-án az eladósodott Bessenyei Lászlótól és Jánostól Szécsényben öt évre „6 ház jobbágyot" zálogolt. 33 Már az eddigi 16., 18. századi kutatások is rámutattak; a megadóztatott, ún. taxalista nemességet cseppet sem szabad egy, a nemességen belüli nagyszámú, homogén rétegnek tartani. A 16. század végi, a 25 d-tól a 10 ft-os taxáig tartó adókülönbségek mögött jelentős társadalmi különbségek húzódtak meg. 34 A 17. századi taxalista összeírások bár jóval csekélyebb vagyoni differenciálódásra mutatnak, azért tagadhatatlan a vagyoni rétegzettség. A források még oly vázlatos elemzése is szétfeszítené a terjedelmi keretet, így engedtessék meg a csak egy járásra koncentrált illusztráció. Az 1671. évi, a vármegye két nyugati járását tartalmazó taxajegyzékből a Felsőbüki Nagy György szolgabíró járásaként számontartott Rábán kívüli alsó járásban 33 településen 503 adóztatott nemest - kisszámú szabadossal (libertini) - írtak össze. A forrásból 94 %-uk, 472 fő taxanagysága ismert. 40 d alatt a többség, 281 fő (59,5 %) fizetett taxát, míg 41-60 d között 114 fő (24 %). Még arányában számottevőnek tekinthető a 61-70 d közötti taxát fizetők csoportja: 54 fő (11,4 %), míg 8 fő fizetett 81-90 közötti taxát, 1 ft 5 d és'1 ft 75 d közöttit pedig 13 fő (2,7 %). Csupán egy ember volt köteles 2 ft-nál magasabb (2 ft 20 d.) taxa megfizetésére. 35 A nominális vizsgálatok alapján beazonosítható végrendeletek, osztálylevelek, záloglevelek nem csak alátámasztják, de fel is erősítik a fent jelzett differenciálódás meglétét. így Sopron vármegye elsősorban kisnemesi falvas térségeiben, illetve közbirtokos településein, a Rábaközben és a Repce vidékén - illetve mindezektől elkülönülve Felsőpulyán - egy művelődési és vagyoni szintjében erősen differenciált kisbirtokos társadalom található, amely pont differenciálódásai révén teljességgel eltérő társadalmi mozgásterekkel rendelkezett. 36 E taxáit kisnemességnek egyaránt tagja volt több vármegyei hivatalviselő, pl. Beleznay Ferenc, aki 1655, 1657 során a Rábán kívüli felső járás szolgabírája volt, vagy a vele közel azonos időben a szomszédos Rábán kívüli alsó járás szolgabírói feladatait ellátó büki Ebergényi János, akinek özvegyével az 1671. évi taxa-összeírásban találkozhatunk. 3 ' SL Zeke es. h. 4. doboz, Fasc. 5. No. 167. DOMINKOVITS 1999. 121-122. p., PÁLFFY 2000. 150-151. p., A 18. századra: TÓTH 1997. 229-234. p. SL IV.A. 1 .b. Acra Nobilitaria, Taxalia, 39. csomó, 3 et a. A Sopron vármegyei nemesi községek elhelyezkedésére, társadalmuk kialakulására: SOOS [1941] passim. Beleznayra: SZLUHA 1998. 75-76. p., (Beleznay esetében 1656-ból németkeresztúri provizorságról is van adat, amely nem csak a taxáit nemesek egy másik társadalmi emelkedési útjára mutatna rá, hanem az uradalmi és megyei hivatalok közötti, személyi szintű átjárhatóságot is illusztrálná.) Ebergényire: a család genealógiája: SL XIV.5. Ebergényi Sándor irathagyatéka, 1. doboz, Tabella genealogica familiae Ebergényi de eadem et Telekes [1864].
