Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)

A VÉGRENDELKEZŐKRŐL

temen, később pedig Rómában, a Collegium Germano-Hungaricumban tanult. Vámoscsaládon, majd Lőcsén lett plébános, de a Rákóczi Ferenc vezette rendi, függetlenségi mozgalom idején a protestáns polgárság őt elkergette. 1706-ban ő is jelölte magát a Pock Lőrinc halálával megürült városplébániai hivatalra, de azt a kissé botrányosnak nevezhető választás során nem nyerte el. Később visszatért Lőcsére és 1711 -ben a pestis járvány betegeinek lelkigondozása közepette halt meg.

22 A fenti vármegyei hivatalviselő, végházkapitány, bizalmas familiárisi megyei birtokos nemesi elitből kiemelkedik Marczaltőy (Marczaltővy) Miklós. A híres marcaltői kastély építtetője nemcsak családja, rokonsága, Győr, Sopron, Vas, Veszprém vármegyékbeni birtokai miatt, hanem az általa megvalósított közszerepléssel is kitűnt a fenti körből, egy adott vármegye elitjéből. Azon jómódú középbirtokosok egyike volt, aki egyszerre több törvényhatóság köz- és politikai életében vitt jelentős szerepet. 1608-ban Veszprém vármegye alispánjaként tevékenykedett.

23 Bár 1609ben Wathai Ferenc (Franciscus de Watha)

24 viselte e hivatalt, 1610-től 1629-ig nevével ismét Veszprém vármegye alispánjaként találkozhatunk.

23 Közben, 1609 márciusától a szomszédos Győr vármegye közgyűléseiben, törvényszékein (maga vagy képviselője útján) egyre gyakrabban jelent meg. Az 1609. október 10-iki közgyűlésben a pozsonyi országgyűlés vármegyei követévé választották, 100 ft-os fizetést szavazva meg számára. Személyének súlyát a vármegye 1611. évi nemesi lajstroma is jelzi, ahol is a megyében birtokos egyházi és világi főrendek után az ő neve nyitja a vitézlő birtokosok sorát.

26 Győr vármegyében újabb - a folyamatban lévő soproni országgyűlésre szóló - követségre az 1625. október 17-iki közgyűlésen választották; Nagy Gergely vármegyei jegyző mellé az elhunyt balogfalvi Siey János alispán helyébe. Marczaltőy és Nagy követi beszámolójukat az 1626. január 2-iki közgyűlésen tették meg.

27 Ismételten hangsúlyozom: Marczaltőy emlékiratnak is beillő testamentuma mindenképpen önálló feldolgozást kívánna; hisz csak a Vas megyei Tömörd falura vonatkozó része új ismeretekkel gazdagítja az alsó-ausztriai zálogbirtokon lévő kőszegi uradalomból kiszakadt település történetét. Marczaltőy időt, anyagi áldozatot nem kímélő küzdelme e birtokért, szembefordulása a térség két nagyhatalmú mágnásfamíliájával, a Nádasdyakkal és a rimaszécsi Széchyekkel, önmagában is jelzi a fent megállapítottakat; ambícióiban, eszközeiben messze a megyei elit fölött heBÁN 1939. 300-302., BÁN 2000. 24. A nagyszombati egyetem anyakönyveiben közel egy időben két Gyó'rfíy István neve található; az egyik 1681-1682 között, míg a másik 1686-ban szerepel. ZSOLDOS 1990. 238., 243., 250. SL XIII.8. alsókáldi Káldy család levéltára, 1. doboz, Fasc. E. No. 79. SL Káldy család levéltára, 1. doboz, Fasc. E. No. 74., 78. 1610: GECSÉNYI 1990., Nr. 771., RATH 1865. 152. p, 1611-1612: SL Káldy család levéltára, 1. doboz, Fasc. E.-b), c), d). A családra máig is alapvető publikációk: RATH 1865., VÉGHELYI 1869. GECSÉNYI 1990. Nr. 635., 700., 795. GECSÉNYI 1995. Nr. 582., 586., 589.