Horváth József - Dominkovits Péter: 17. századi sopron vármegyei végrendeletek (Sopron, 2001)
FORRÁSOK
tehát keötőm az en attiamfianak aßt az heltt, melyben Mihály kouach lakott, anniben az mennibe engem el takartatnak. Nono Vagion egy fogadót szolgám, az kire az ingó marha nézendő, ott tölcze ki az eßtendejet jámborul, az tartozzék megh fizettni. Ezeknek utanna ajánlom az en lelkemet az en mennyei ßent Attiamnak, ki engem teremtett, az en edes Jesusomnak, ki engemet megh váltott, es az Szentleieknek, ki engemet ujoban ßült, tellies ßent Haromsaghnak, kitül adatott; az en hallandó es röuid ideigh ellendő teßtemet az földnek gyomrában, az honnét vetetettet, az örökeletre valo jövendő örvendetes es diczoseges fel támadásnak remensegeuel, kit engedgyen megh énnekem es minden hü kereßtenyeknek az megh valto epus (!) az Jehoua I[ste]n az ü ßent haláláért es fel támadásáért Ammen Ammen. (!) Ez testamentom teteiben jelen voltának nemes bűczületes es tißtesseges ßemelliek, ugy mint Ságon lakozó Meßterhazi Ferencz, az Sop[ro|nj varmegyének eggik eßküttje, Czompó András, Czompó János, Saghi Adam, Sotoni Mihály kouachne, Kouach Kata, Horuatth Orßik es én sági pfrejdikator Thamas Mahouichky. Item vaßvarmegyej Szentkirály Horuat Geőrgy p[reJdikator. Item Kertes Gergely saghi oßkola meßter. Sopron vármegye Nemeskéren, 1652. augusztus 27. napján megtartott törvényszékéből kiadott ítéletlevélben fennmaradt egykorú hiteles átirat, tisztázat. SL: Svm. It. ÍV.A.Í.p. Acta luridica, Tom. í. Fasc. 24. No. í 148. 13. Sopron, 1646. február 14. Zvonarics István 84 végrendelete. Hogy ez mostanyi ig[y]ékezetem boldogh jó ßerenczes és minden megh maradékinknak s attyánkfiainak békességes egyességekre Bolgálondó lég[yjen Amen. En Zvonoricz István praedicator, látván ez hitván világhnak majd csak nem utolsó veßedelmere fordult állapottját, és az eő háládatlan fiainak az Isten igéjéhez, az eőrők élet Eváng[y]éliumához, és annak az apostalok tudománnyá ßerent való A Wittenbergben tanult Zvonarics István, Zvonarics Mihály evangélikus superintendens fia, 1622ben Sárváron tanító volt. Itt vette feleségül Ságodi Gergely hegyfalusi esperes Orsolya nevű leányát. 1625-ben Cenken lelkész, majd Nádasdy Pál keresztúri udvari lelkésze, gyermekeinek nevelője lett. Életútjára: PAYR 1924. 65-66. 141. p.
