Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)
A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer
Még se ezen jobbágy, se pedig előtte való, mint ebben, úgy körül lévő helységekben lakozó uraságok jobbágyi mind ekkoráig semminemű termísbül se in natura, se pedig készpénzül kilenczedet nem adtak, és ő föllebb írt robotjain kívül semminemű dáciákat, avagy praestatiókat nem tett, se nem adott. VIII. Ezen helységben semmi ollyas puszta jobbágy hely nincs, az ő emlékezetére nem is volt. IX. Valamint már följebb emiétette, úgy most is vallja, hogy Ő nem örökös, hanem csupán csak ideig-óráig való jobbágy, semmi ollyas örökös kötelességgel nincs. Mészáros Mihály X. A vármegye részéről kiküldött összeírok Kajdácsy Sándor alszolgabíró és Hegedús Ferenc esküdt.[Felsó'lócs, 1767. április 10.] Jelzete: SmL IV.1. k. bb. 95.sz. 33. FELSŐSZAKONY 100 I. Ezen helysígben semmi urbárium nincs. II. Minthogy ezen hellysígben urbárium nincs, az ő adózásokat az urasággal rígtül fogva, a' mellyre Ők nem emlíkeznek, ineált contractus szerint teszik. III. Az ineált contractus szerint az ő emlíkezetekre robotoknak megváltságáért, korcsmáért, míszáros székért, a' szőlőhegyen az uraságnak járandó dézma és hegyvám, úgy az mezei tizednek megváltásáért füzetnek közönsígessen kíszpínzül 749 forintokat, 26 Vi dénárt. Contractuson kívül az uraság locsmándi hegyen szőleinek munkájátul a proportione többi helysígekhez kípest füzetnek a' vinczellérnek 10 forintokat, 14 dénárt. Ugyan locsmándi határban lévő uraság ríttyeinek széna és sargyújának lekaszálására adnak esztendőnkint egy-egy kaszálásra 16 kaszást, azon ríteken lévő árkokat esztendőrül-esztendőre tisztogatják. Vas vármegyében lévő uraság kazári majorjához adtak minden esztendőn 96 aratót; az uraság kűszögi várkertjinek reájok essendő részit magok karójukkal és vesszeikkel csinállyák, és esztendőrül-esztendőre conservállyák. Esztendőnkint, a' midőn parancsoltattak, Kapuvárra ma Szakony
