Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

Ezen helségbéli jobbágyok migratitiusoknak tartják magokat, de amint az magok vallása mondja, nagyobb része örökös jobbágyi kötelességgel viseltetnek az urokhoz. Iffjú Ribarics Pál bíró X. Öreg Horváth György X. Horváth Márton X. (P.H.) A vármegye által kiküldött összeírok Kajdácsy Sándor alszolgabíró és Hegedűs Ferencz esküdt. [Und, 1767. május 12.] Jelzete: MOL C59.3150.cs.187.sz. 92. ŰJKÉR I. Ezen újkéri helységnek részéró'l hogy ezelőtt is lett volna valamelly ollyas urbárium, arról semmit sem tudnak. II. Mivel azért se elejék, se magok azelőtt való időkban urbárium szerint nem szolgáltak, hanem úgy vallyák, hogy még a' mostani méltóságos uraságnak eleitől kiadott ollyas contractusok volt, mellynek értelme szerint lóval és fegyverrel a' mire kívántatott, tettek szolgálatot. Ezen rendtartás is ennek előtte circiter 25 esztendővel megváltozván, árendás contractusra mentek a' méltóságos urasággal, de azon árenda is némelly napszám szolgálatokkal négy esztendőtől fogva megszaporodván, most is a' szerint vágynak. III. Az emiétett contractus szerint az előbb megírt időtől fogva minden fél helyes hat forint árendát fizet: ezenkívül se készpénzül, se majorságul nem fizettek. IV. Ezen helységnek beneficiumit, vagyis haszonvételeit következendő képpen számlálják. A' mezejek egyeránt való róna földön lévén, két felé osztatik, mellynek felét egyik, másik felét második esztendőben szokták bevetni. Felére búzát, felére pedig rozsot vethetnek. A' gabonának közép termése idejében egy köböl búza vagy rozs után négy keresztet, mellyet 20 kévében szoktak rakni, egy kereszt búza vagy rozs után egy-egy posonyi köblöt reménlenek. Vagyon a' helyekhez való appertinentiájokon kívül a' közönséges helységnek 20 szekér szénát termő rétje és két posonyi köböl alá való földje. Magános erdejek ugyan nincsen, hanem a' méltóságos uraságnak vagyon egynéhány helységének határára terjedő' különös erdeje, mellyet Nagy Erdőnek nevezenek: mivel ezen erdőnek egy része szintén ezen helységnek napkeleti határát körülveszi, abban megengedtetik nékik száraz vagy ledőlt fából a' tüzelésre