Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében; I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). (Sopron, 1998)

A falvak válaszai/Die Antworten der Dörfer

Egy-egy egísz helynek hány hold szántóföldje és hány köblös légyen, s hány szekér szénája teremjen, az conscriptióbul kitetszik. Sarjút pedig nem kaszálunk. VI. Noha heti robotot nem szolgálunk az uraságnak, mindazonáltal amely marhás robotot az harmadik punctum szerint teszünk, 4 és 6 marhával kölletik vígben vinnünk, úgy az magunk dolgát is. VII. Mind ekkoráig kilenczedet soha nem adtunk, só't még az atyáinktul sem hallottuk, hogy valahol adtak volna. Az urasságnak semminemű szín alatt ajándékot nem adtunk, nem is kívánt túlünk. VIII. Ezen helysígben egy puszta hely sincsen. IX. Rész szerint örökös, rész szerint pedig az elmenísre szabad jobbágyok vagyunk. Jakab Mihál város bírája és a' többi közönségesen m.p. (P.H.) A vármegye által kiküldött összeírok Hannibál József főszolgabíró és Szilágyi József esküdt. [Dátum nélkül.J Jelzete: MOL C59.3149.cs.180.sz. 88. SZILSÁRKÁNY I. Nem tudják, hogy se magoknak, sem földes uroknak volna urbariumja. II. Sem contractusok, sem urbáriumok nem lévén, egyedül csak bevett szokásbul és ususbul viszik véghez szolgálattyokat és adózásokat. III. Készpénzt semmit sem adnak, némellyek közülök egy tyúkot vagy két kappant adnak, kendert pedig mintegy 4 vagy 5 funtot tartoznak fonni.