Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (Sopron, 1999)

HERMANN RÓBERT: A CSORNAI ÜTKÖZET

töltése után az alakulata felől kérdezték). A zászlóalj parancsnoka, Mikovényi Károly őrnagy, 1831-től a cs. kir. hadseregben, a 2. (Sándor) gyalogezredben szolgált, 1848-ban előbb Trencsén megye nemzetőr őrnagya volt; február 5-étől vette át a zászlóalj parancsnokságát. 39 A hadosztály gyalogságához tartozott még az 1. honvéd vadászezred 1. osz­tálya, azaz két százada Ruster György százados vezetésével. Az osztály decem­ber végén Pesten alakult, a feldunai hadtestben szolgálta végig a téli hadjáratot, s először február 13-án Kluknónál került tűzbe. Azt követően csak az április li­en Pest alatt végrehajtott felderítésnél, illetve Buda ostrománál harcolt. 40 A hadosztály műszaki szakcsapatát az 1. utászzászlóalj 1. százada alkotta, mely 1848 november-decemberében a fővárosban alakult, s 1849 januárjában csatlakozott a feldunai, majd VII. hadtesthez. A század parancsnoka Mesterffy Márton hadnagy, 1848 előtt mérnök volt. 41 A hadosztály lovasságát két „régi", tehát cs. kir. huszárezred századai alkot­ták. A 10. (Vilmos) huszárezred századai 1848 tavaszán Galíciában állomásoz­tak. Az 1. és 2. őrnagyi osztályt 1848 nyarán vezényelték haza Magyarországra, októberben csaüakoztak a feldunai hadsereghez. (A másik négy század az ősz folyamán fegyverrel küzdötte ki a hazajutást). A négy őrnagyi század kitüntette magát a december 16-i parndorfi, 18-i mosoni, az 1849. január 3-i tétényi és február 28-i mezőkövesdi ütközetben. 1849 telén és tavaszán a Bihar megyei Belényesen az ezred tartalék századánál Münster Ede százados vezetésével folyt az újoncok kiképzése. Onnan érkezett újabb két század valamikor június 11. körül, még a csornai ütközet előtt, a Kmety-hadosztályhoz. A hat század pa­rancsnoka a lengyel Lipoty Surmacki, vagy ahogy ő maga nevezte magát, Zsurmay Lipót őrnagy volt. Zsurmay 1831-1848 között maga is az egységnél szolgált, s ősszel ő vezette haza az ezred 200 katonáját Bukovinából. 42 Hasonlóan kalandos pályát futott be a 12. (Nádor) huszárezred két százada is. Az ezredet 1848 nyarán az uralkodó szintén Magyarországra rendelte, de a prágai, majd a bécsi forradalom miatt Windisch-Grätz táborszernagy, csehor­szági főhadparancsnok nem volt hajlandó elengedni. így aztán október elején a 3J A zászlóalj alakítására ld. Hadtörténeti Múzeum, Kéziratos Emlékanyaggyűjtemény. 9107/Em. A besztercei 1. (51. honvéd) zászlóalj parancskönyve. A csirikompániára ld. Platthy István: i. m. 100-101. o. Mikovényi életrajzát Id. Bona Gábor, 1987. 242. o. 40 Az alakulatra ld. Ruster naplóját. HL 1848-49. 52b-7/6. Ruster életrajzát Id. Bona Gábor, 1987. 285. o. 41 Az utászokra általában ld. Vidos Ge\a: A honvédsereg műszaki szolgálata 1848-49-ben. Ma­gyar Katonai Szemle, 1939. X. k. 212-229. o. Mesterffy életrajzát közli Bona Gábor, 1998. II. 475. o. 42 Rédvqy István 60-64. o.; Kedves Gyula, 1992. 58. o.; Kedves Gyula, 1994. 917. o.; Hermann Ró­bert, 1994. 950-953. o. A beérkező újonc huszárokra ld. a 92. iratot. Zsurmay életrajzát Id. Bona Gábor, 1987. 344. o.

Next

/
Thumbnails
Contents