Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (Sopron, 1999)

OKMÁNYTÁR - A csornai ütközetre vonatkozó hadijelentések, 1849. június 14-22.

Pinny e, 1849. június 15., reggelfél 5 óra Collery vezérőrnagy jelentése Wolf vezérőrnagy, dandárparancsnoknak Mutik Császár-dzsidás közvitéz neje Csornáról Szerdahelyre érkezett. Beszél magyarul, s azt mondja, hogy az ellenség elhagyta Csornát, s Bogyoszlón át Mihályira menetelt, s csupán néhány előőrsöt hagyott Csornától fél órányi távolságban. A főerő Pápa felé vonul, s az a szándéka, hogy jobb oldalunkon, Sopronnál megkerüljön bennünket. Kapuvárig nem látott ellenséget. Wyss tábornok a majorság közelében golyótól találva lerogyott volt, s a fölkelők összekaszabolták volna. Kérem a tekintetes dandárparancsnokságot, hogy állásunk jobb oldalában küldjön ki egy lovas portyázó vezényletet, mivel jómagam tökéletesen lovasság nélkül vagyok. Szintén kívánatos volna minden szomszédos csapatot az ellenség szándékáról értesíteni azonban különösebb feltűnés nélkül. Eredeti tisztázat. „Bemutattatott a németkeresztúri dandárparancsnokságnak 849. június 15-én. Wolf vezérőrnagy" KA AFA Kr. i. U. Karton 1877. III. AK. 1849-6-95a. 154. S z^ntjános, 1849. június 15. Ahsbahs őrnagynak, a 4. (Császár) dzsidásezred osztályparancsnokának jelentése a csornai ütközetről E hó 13-án reggel öt órakor Csorna állomás riadóztattatott, mire a lovasság lehetséges gyorsasággal kikelt. Alulírott maga mellé vette a 2. őrnagyi 2. század 8. szakaszát, amely elsőként állt készen, s azt Wyss tábornok úr rendelkezésére bocsátotta, miután az ellenség Szilsárkány felől már látható volt. Alighogy e szakasz elküldetett, Pfrenger százados maga mellé vette 2. és 6. szakaszát, s elindult egy erős huszárcsapat ellen, amely a kapuvári úttól balra, Bősárkány felé nyomult, hogy a dandár visszavonulási útját elvágja. Alig tett meg Pfrenger százados néhányszáz lépést, arcot képezett alakított, s megrohamozta az ellenséget, amely szintén vonalban felállítva, nyomult előre. Pfrenger százados rohama oly jó sikerrel viteleztetett ki, hogy a vele szemben álló, több mint háromszoros túlerő ellenére a huszárok visszavettettek, hogy ezáltal mind a mi visszavonulási utunk, mind a poggyász- és pénztárkocsiké, valamint a tüzérség azon részéé, amelyet még nem fogatoltak, biztosítva volt Bősárkány felé.