Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

IV.B.104. Sopron Vármegye Újoncozási Bizottságának iratai 1848 Raktári egység: 3 doboz Terjedelem: 0,28+0,006 ifm A fond az 1848. évi nemzetőr-összeírásokat és honvéd beavatási lajstromokat tartalmazza. a) Nemzetőrök összeírása. A pozsonyi országgyűlés határozatilag mondta ki 1848. március 15-én a nemzetőrség szükségességét, amely a 12 pontban is szerepelt. A nemzetiségi törvény vitája március 22-i kerületi ülésen kezdődött meg. Legnagyobb vita a cenzus körül alakult ki: a probléma az volt, hogy kinek a kezébe adjanak fegyvert. A törvényjavaslatot a főrendek április 3-án tárgyalták meg, e napon történt az udvarhoz való felküldés is. A nemzeti őrseregről szóló törvény az áprilisi törvények XXII. törvénycikkeként nyert szentesítést. A nemzetőrségi cenzust az l.§ ismerteti: „Mindazon honlakosok, kik városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben, 200 pengő forint értékű házat vagy földet, egyéb községekben féltelket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonnal bírnak, vagy ha ily birtokot nem is bírnak, de 100 pengő forint évenkinti tiszta jövedelmök van húsz éves koruktól ötven éves korukig- ha gazdái hatalom alatt nincsenek- a nemzetőrségbe beírandók és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak." A nemzetőrség szerveződésének felügyeletét kezdetben a Helytartótanács majd március 27től a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány látta el. A miniszterelnök saját hatáskörében intézte a nemzetőrség szervezésének teendőit a kormány megalakulása után is. Batthyány Lajos április 20-án a miniszterelnöknek alárendelt Országos Nemzetőrségi Haditanácsot nevezett ki „A nemzeti őrseregről szóló törvény életbe léptetésére". Továbbiakban a szervezést ez a testület végezte és ellenőrizte. A vármegyei nemzetőrség szervezéséről az áprilisi törvények kihirdetése előtt nem beszélhetünk, hiszen a vármegye úgy vélekedett, hogy a nemzetőrség szervezését célszerű a törvény kihirdetése utánra halasztani. Sopron városában már a törvény kihirdetése előtt megkezdődött a nemzetőrség spontán szerveződése. Az áprilisi törvények hivatalos kihirdetésére Sopron vármegyében az 1848. évi április 29-i közgyűlésen került sor. Itt történt meg a vármegye új megyei hatóságának, az Állandó Bizottmánynak megválasztása is. A nemzetőrség szervezésére az első lépéseket a május 2-i állandó bizottmányi ülés tette meg. A miniszterelnöknek április 21-ról 13. sz. a. kelt május l-jén érkezett levele alapján „a nemzeti őrseregnek haladéktalanul leendő rendezése tekintetéből az összeírásra szükséges választmánynak kinevezése és az összeírási lajstromoknak a megküldött minta szerinti készíttése meghagyatván". Az április 22-ről 70. sz. a. kelt rendeletben a nemzeti huszár őrsereg önkéntes toborzására is felhívást intézett a miniszterelnök. A bizottmányi ülésen elhatározták, hogy a megye közigazgatási beosztásának megfelelően a járási fő- és szolgabírók feladata lesz az összeírások elkészítése. Azt, hogy Sopron vármegyében is bizalmatlanság övezte a nemzetőr-összeírásokat, bizonyítja az Állandó Bizottmány május 8-án kiadott hirdetménye. A hirdetmény felhívja a figyelmet hogy: „a nemzeti őrsereg csak a községi, megyei s az országon belüli rendnek fenntartására állíttatik fel, s hogy az ország határain túl nem vitetetik".