Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

aug. 7., 9., 21., 26. szept. 4., 16., 20., 23., 26., 28., 30. okt. 2, 5-7., 12-13., 15-16., 18-22., 24-27., 29-30. nov. 1-2., 4., 6-8., 10-12., 14-16., 18., 20-21., 23., 28., 30. dec. 2., 4-5., 7., 11., 13., 17-18., 20-22. IV.B.103. Sopron Vármegye Középponti Választmányának iratai 1848. május 9. - augusztus ll.

1 Raktári egység: 1 doboz, 6 csomó Terjedelem: 0,52 ifm Az 1848. évi áprilisi törvények elfogadása utat nyitott az első népképviseleti alapú választás megtartására és az elsó' népképviseleti alapon létrejött ország-gyűlés összehívására. Az áprilisi törvények közül két törvénycikk: az 1848. évi IV. tc. (az ország-gyűlés évenkénti üléseiről szóló) és az V. tc. (az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról szóló) szabályozta a népképviseleti alapon létrejött országgyűlés működését és az országgyűlési képviselők választását. A népképviseleti V. tc.-et a szerkesztők (Kossuth, Ghyczy Kálmán, Szemere Bertalan) csak egy alkalomra szánták, mint az a törvény preambulumából is kiderül. A törvény megadta mindazoknak a választójogot, akik eddig is szavazattal bírtak az országgyűlési követek választásában. A törvény az aktív választójogot annak a 20 éves férfinak adta meg, aki sem atyai, sem gyámi, sem gazdái hatalom és semmiféle fenyíték alatt nem áll, és törvényesen bevett vallásfelekezethez tartozik. A vagyoni cenzus városokban vagy rendezett tanácsú községekben 300 ezer forint értékű ház vagy föld volt; egyéb községekben 1/4 telek. Választójoggal bírt azon kézműves, gyáros, kereskedő, aki legalább egy segéddel dolgoztatott, valamint azon egyén is, aki a fent nevezett kategóriákba nem tartozott, de évenkénti 100 ezer forint biztos jövedelmet fel tudott mutatni. Jövedelemre való tekintet nélkül az értelmiség és a városi polgárság is választójogot kapott. Passzív választójoggal rendelkezett mindenki, aki 24. évét betöltötte és aktív választójogot kapott. A képviselőház létszámát Erdély 69 képviselője nélkül a törvény 377-ben állapította meg. Altalános szabály szerint minden átlag 30 000 lakosonként alakítottak ki egy választókerületet a vármegyékben. Sopron vármegye 190 000 főt megközelítő népességére így hat választókerület jutott. A vármegye központja, Sopron város, a megye hat képviselőjén kívül egy önálló választókerületet kapott saját középponti választmánnyal. A törvény 5. §-ának 59. pontja szerint Sopron vármegye Kismarton és Ruszt sz. kir. városokkal együtt küldi hat képviselőjét az országgyűlésbe, és ezen két szabad királyi város egy választókerületbe kerül, és a választókerület központja Kismarton lesz. I!t Varsányi Péter István: Sopron vármegye és Sopron város két választás tükrében (1848-1861) In: Soproni Szemle, 1993. 193-219.p.