Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Sopron város levéltárának 1848-1849-re vonatkozó iratai

Sopron vármegye levéltára Gyó'r-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában megőrzésre került Sopron vármegye egykori levéltára, mely a történeti törvényhatóság fennmaradt iratanyagát tartalmazza a politikai-közigazgatási változásoknak megfelelően. Ezek a változások ismert történeti események során a XX. században következtek be; így 1920-ban a szomszédos Ausztriához csatolták a vármegye három teljes járását (kismartoni, nagymartom, felsőpulyai), valamint a soproni járás településeinek egy részét - összességében 102 települést. 1950 márciusában, tanácsi rendszer bevezetésével a Győr-Moson megyével összevont Sopron vármegye törvényhatósági önállóságát elveszítette. Ugyanakkor e megyeösszevonással, a közigazgatási határok új rendezésével 16, egykor a csepregi járáshoz tartozó település a szomszédos Vas megye része lett. Az alábbi sorok a repertórium vonatkozó részének bevezetőjeként a történeti Sopron vármegye feudális és polgári kori iratanyagainak történetét, az abban végbevitt rendezések históriáját kívánják röviden felvázolni a meglévő feldolgozások alapján. Sopron vármegye közgyűlése 1651-ben Nemeskér települést jelölte ki a vármegye központjának. 1652-ben a karok és rendek határozatot hoztak; Nemeskéren megyeház céljából házat vesznek. A levéltár őrzőhelye, a megyeszékhely ügyében a következő jelentősebb lépés 1669-ben történt, amikor is a közgyűlés immáron megyeházépítés céljából portánként 50 dénáros rendkívüli adót vetett ki. A tiszteletre méltó szándék kevés eredménnyel járhatott, hisz több mint egy generációval később, 1715-ben újabb határozat született a megyeház megépítésére. A vármegye egykori főlevéltárosa, az archívum történetének máig is legjobb kutatója, feltárója, Sümeghy Dezső fólevéltáros szerint 1716-1717 során kerülhetett sor a nemeskéri megyeház megépítésére, amivel a törvényhatóság megelőzte a stabil megyei székhely- és székházépítést előíró 1723:LXXIII. tc.-et. A megyeház létrehozása sajnos automatikusan nem jelentette a megyei levéltár létrejöttét. Bár a vármegyei iratanyag rendbetételére az első intézkedések már 1732-ben megtörténtek, a tárolásra szolgáló helyiség kialakítása és az iratrendezések megkezdése szempontjából az 1738-as esztendő volt meghatározó. Ekkor ugyanis hg. Esterházy Pál főispán részletes írásbeli jelentést kért a vármegye közállapotairól, a megyeház felszereltségéről, mely utóbbi kérdéssor kötelezően írta elő az archívum számára alkalmas helyiséget. A tárolási hely biztosítása után 1741-ben Horváth György és Büky István tevékenységének köszönhetően megindultak a rendezési, segédletkészítési munkák. Ók a rendezetlen iratanyagot a törvényhatóság működésének megfelelően két nagy csoportra: politikai (közigazgatási) és jogszolgáltatási iratokra bontották. Míg a politikai (gyakorlatilag közigazgatási) iratanyagot 16 fontosabbnak vélt tárgykörre osztották, a jogszolgáltatási iratokat minden további bontás nélkül 117 fasciculusba rendezték, és ehhez alfabetikus, darabszintű lajstromot készítettek az ügyiratokban található személyek, illetve egyes esetekben települések szerint. (Ma ez: Acta Iuridica Tom. 1.) Ez a rendezés az 1736-ig archívumba került iratanyagot ölelte fel. A mostoha körülmények között (nedves