Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára 1848-1849-es iratanyaga (Sopron, 1999)

Előszó

I A nyomtatványok leírása - jellegükből adódóan - eltér a hagyományos fondleírástól, erre az adott egység bevezetőjében részletesebben kitérünk. Tudatában vagyunk annak, hogy a fondok feldolgozottsága nem egyenletes. Törekedtünk arra, hogy legalább középszinten valamennyi fond rendezett legyen, ennek érdekében a repertórium előkészítési munkái során rendezési munkálatokat is végeztünk. Vannak olyan iratcsoportok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a forradalom és szabadságharc eseményeihez, ezeket - tekintettel a kutatók igényeire - igyekeztünk részletesebben bemutatni. Azokat a fondokat, amelyek iratanyaga a rendes napi ügyvitelt reprezentálja - a tanácsi iratoktól kezdve az alispáni iratokon keresztül a számvevői könyvekig - kevésbé részletesen tárgyaljuk. Ugyanakkor igyekeztünk repertóriumunkba mindazokat a 1848-1849-es iratanyaggal rendelkező fondokat felvenni, amelyeknek akár a mindennapok, akár a forradalmi események bemutatásával kapcsolatban szerepük lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden 1848-1849-es iratokat tartalmazó fondot szerepeltetünk. Egy-egy iratcsomó elfordulhat pl. az iskolai, vagy gyári iratok között, de akár a családi és személyi gyűjtemények is szolgálhatnak még apróbb adalékokkal. Ezeket az iratokat - tekintve, hogy egy-egy szál iratról van szó - a középszintű segédletnek minősülő repertórium szempontjából értékhatáron alulinak tekintettük, kigyűjtésükre nem vállalkozhattunk. Itt szeretnénk kutatóink figyelmét felhívni arra, hogy az egyes fondok - több esetben hiányos - iratanyaga nem tekinthető önmagában zárt egésznek. Az egyes közigazgatási hivatalok alá-, fölé- vagy mellérendeltségi viszonyban álltak más hivatalokkal, iratanyaguk ezek anyagában, illetve az országos felettes szervek iratanyagában is tükröződik. Érdemes behatóbban vizsgálni ezeket az összefüggéseket, egy-egy ügyirat útját akár több hivatalon, szervezeten keresztül is követni. Mi több esetben igyekeztünk utalni ezekre a kapcsolódási pontokra, ez azonban a kutatómunkát nem helyettesítheti. Az egyes fondoknál lábjegyzetben utaltunk a fond anyagával kapcsolatos, kifejezetten helytörténeti szakirodalomra. Általános bibliográfia közlését nem tekintettük feladatunknak, ezt a kutató bármely könyvtár katalógusából, illetve a történeti bibliográfiák segítségével összeállíthatja. Kötetünk végén függelékben közöljük a város és vármegye vezető tisztviselőinek archontológiáját. Ezt követi a vármegye közigazgatási beosztása a különféle korszakokból, valamint az 1848-as választókerületi beosztás. A kutatás megkönnyítésére a honvédés nemzetőr-összeírásokhoz, valamint a hirdetményekhez mutatót készítettünk. Őszintén reméljük, hogy kiadványunk előmozdítja az 1848-1849-es eseményekkel, illetve a korszak egyéb, politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti témáival fogalakozó országos és helytörténeti kutatásokat, melyek segítségével mi is pontosíthatjuk az esetlegesen előforduló pontatlanságokat, hiányokat. Szívesen veszünk bármely, az iratanyagra vonatkozó kiegészítést, helyreigazítást. A kutatásokhoz eredményes munkát kívánva, a szerzők. 1 I