„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

Sopron város és a főiskola polgársága azóta összeforrt. Összeforrasztotta őket a nyugat-magyarországi felkelés és a soproni népszavazás. Összeforrasztotta őket elválaszthatatlanul Szechányi Elemér és Machatsek Gyula soproni főiskolások; Vámosy Tibor, Losonczy Antal és Hanus Ferenc Károly budapesti műegyetemi hallgatók és sok más dicső fiatal hős fölkelő kiontott vére. Ami nem sikerült 1918. őszén Selmecen a csehekkel szemben, az sikerült 1921. nyarán és telén Sopronban az osztrákokkal szemben: megmentettük a főiskola hajlékát. Az 1921. évi felkelés és népszavazás összeforrasztotta Sopront a bánya- és erdőmérnöki tudomány művelőivel és ez összeforradás óta, ha baj fenyegeti az alma matert, följajdul Sopron és sorompóba áll. Ha öröm virrad az alma materre, a soproniak sietnek örömtüzeket gyújtani a lelkekben. A mai nap nemcsak a bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar örömünnepe, hanem egész Soproné. Ez a nap a tudomány és a nemes hagyomány diadalünnepe. Mai ünnepünkön a hűség városa a hála számadását vizsgálja és lerója esedékes tartozásait. Köszönöm mindenekelőtt nagyméltóságú dr. Hóman Bálint, m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak, hogy a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megszervezése során bölcsességével megtalálta a módot arra, hogy a bányamérnöki és erdőmérnöki főiskolánkat egyetemi karrá emelte anélkül, hogy Sopronból elszakította volna. Ennek a kapcsolatnak változatlan fenntartására szükség van a városnak és szüksége van az országnak; ennek a kapcsolatnak sértetlen megóvását a nyugati végeken a magyarság érdeke követeli meg. Az ünnepelt kétszáz esztendőből csak másfél évtized jutott ugyan Sopronnak, de ez alatt a rövid idő alatt is beleírták nevüket Sopron történetébe tanárok és hallgatók egyaránt. Érdemeikért ezen az ünnepen is köszönetet mondok a hűség városa nevében, köszönetet a tanári karnak és az ifjúságnak egyaránt. Kívánom a Mindenható bőséges áldását a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni karára. Engedje az egek Ura, hogy a kar ápolja gazdag sikerrel a tudományt és őrizze meg szeretettel azokat a hagyományokat, amelyek a munkaszeretet verejtékében és a hazaszeretet vérében megfürösztve erkölccsé nemesedtek. Ha ez az imádságos kívánságom beteljesedik, akkor a nagy Ottokár püspöknek a tradícióról a történetből leszűrt és hirdetett tanítása teljesülő, megvalósuló jóslássá lesz: akkor népünk nagyságának, életerejének és hatalmának delelőpontjára a tradicionális események tisztelete révén el fog jutni. Adja Isten, hogy ez a jóslás minél előbb valóra váljék. Sok szerencsét! Jó szerencsét!