„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

28. A VÁROS 1933. ÉVI KÖLTSÉGELŐIRÁNYZATÁNAK TÁRGYALÁSA. JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A TÖRVÉN YI-IATÓSÁGI BIZOTTSÁG RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL. RÉSZLETEK. SOPRON, 1932. SZEPTEMBER 28. Dr. Thurner Mihály polgármester: Az idő előrehaladottságára való tekintettel az elhangzott észrevételekre válaszomat rövidre kell fognom. A költségvetés a takarékosság szem előtt tartásával készült. A szociális feladatoknak iparkodtam eleget tenni, különösen arra törekedtem, hogy a munkanélkül szűkölködőknek minél több kenyeret biztosítsunk. Városunk bármely szegény polgára, ha az erdőhivatalban faszedésre engedelmet kér, az erdőmester megjelölte időben és helyen gyűjthet magának télire fát. A külterjes építkezést meg kell állítani, mert a város pénztára nem bírja az ütemet. A belvárost nem szabad elhanyagolni, mert különben a belvárosi háztulajdonosok a versenyen alul maradnak lakásrészeik bérbeadásánál. A lőverfejlesztés elsőrendű feladat, ez nemcsak a lővertulajdonosoknak válik hasznukra, hanem a város minden rendű és rangú polgárának, mert a lőverfejlesztés révén különféle iparágak jutnak munkához, ami azután gazdasági jólétre vezet, amelynek áldásaiban gazda, iparos, kereskedő, munkás egyaránt részesül. A vasúti átjárót a város műszaki tisztviselői elsőrendű feladatnak tekintik. Baj, hogy az e kérdés megoldásához szükséges nagy pénzt a nem lehet előteremteni. Várnunk kell e feladat megoldásával, míg a pénzügyi piac kedvezően alakul. Vigyáznunk is kell, hogy az alkotó vágy el ne ragadjon, mert könnyen beleveszünk az adósságok mocsarába, ahonnan nincs kigázolás. A patakok beboltozása a közegészségügy szemszögéből nézve legelsőrendű feladat. A városba jövő idegeneket mindig távol tartjuk ezektől a helyektől, amelyek kezdenek szép városunk szégyenfoltjaivá lenni. Az igazságos megoldás az volna, hogy érdekelt az háztulajdonosok annyi terhet vennének magukra, mint amennyibe a szennyvízcsatornának a létesítése kerül. Az üggyel még foglalkozni fogok, ha megfelelő megoldást találok, a közgyűlés elé terjesztem megvitatás céljából. Megállapításom szerint Brennbergbánya szerződéses kötelességének megfelelően behozza az 1500 vagon szobafűtésre alkalmas szenet. Az elosztás körül lehetnek kívánságok. A gazdasági hivatal vezetője legközelebb kiszáll a bányaszakértővel, együtt fogják az ügyet a helyszínen megtárgyalni, melynek eredményéről a legközelebbi ülésen fogok beszámolni. Az ínségmunkákról külön költségvetés készül. Előbb azonban megvárom az állam segítségét. A szükségadóból nem igen várhatunk állami támogatást; jogos várakozásunk csupán a forgalmi adó részesedés visszatartott összegére irányulhat. Ez ügyben felterjesztést intéztem már a kormányhoz s azt a napokban budapesti utam alkalmával meg is sürgetem.