„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

Én, aki ennek a bajban levő anyának ápolója, hivatásos gondozója vagyok, kötelességemnek tartom, hogy vázoljam a bajt, hogy Méltóságod láthassa, hol szorulunk segítségre. Meg vagyok győződve, hogy a segítő munka eredményes lesz. Hisz mindannyian tudjuk, hogy nagy szívet hozott magával, amely nincs telve a hatalom vágyával, hanem az irgalom, a megértés balzsamos, meleg szeretetével. Tudjuk, hogy nem kereste e díszes hivatalt; tudjuk, hogy csak akkor vállalkozott reá, mikor sikerült meggyőznünk Méltóságodat arról, hogy áldozatos, segítő munkára nyílik alkalma. Köszönjük Méltóságodnak áldozatra való készségét és kérjük a Mindenhatót: engedje meg, hogy elveinek élhessen, sokáig élhessen elveinek a mi körünkben. Mert ismerjük Méltóságodat, tudjuk, hogy habozás nélkül meg válik a hatalomtól, amint elveinek megvalósítása lehetetlenné válik. Elveit ismerjük, azok megvalósítása menthet meg minket, azért ígérjük be előre hűséges támogatásunkat. E rövid kitérés után hadd mondjam el a város bajait, hogy megismerhesse Méltóságod a segítség szükségét, helyét és mértékét. Az igazságtalan béke miatt szegények lettünk, mert sokat vesztett ez a város. Elvesztette azt a vidéket, amelyből egy évezreden át szívta e város az éltető nedvének egy részét. Elvesztettük testvérink százezreit, akikkel egy évezred baját, örömét megosztottuk. Ezeket a veszteségeket helyre kell pótolnunk, az elrabolt kincseinket vissza kell szereznünk, nem fegyverrel, arra nincs is szükség, hanem kitartó munkával, amely az örök igazság diadalát előkészíti. Sikerünk van már ezen a téren. A múlt év december 14-én segítettük diadalra a magyar igazságot e város falai között e város és vidékének megmentésével. Azonban büszke örömünk édességébe belevegyül a szégyen keserűsége. Röstelljük, hogy áruló is voltak köztük. Méltóságos Uram! Egyetértésre van szüksége ennek a városnak, mert ez biztosítja az egyenlőség érvényesülését, amely nélkül nincs városi élet; hisz az egyenlőség elve volt uralkodó a városi szabadság kifejlődése óta. "Stadtfriede"-re van szükségünk e szónak újabb értelmében. A széthúzó erőket össze kell fognunk. Ehhez kérjük segítségét. A széthúzó erők együttműködésének biztosítása könnyen sikerülhet Méltóságodnak. Nem kell egyebet tennie, mint amire boldogult édesatyja az ősi városnak jóemlékű főispánja tanította és amely tanítások e törvényhatósági bizottság régi tagjainak emlékében élnek még ma is. Engedje meg, hogy e város kívánságait Méltóságod édesatyjának székfoglalójából vett idézetekkel tolmácsoljam.