„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Dokumentumtár

A fényes győzelem ragyogó igazolása és el nem múló érdeme lankadatlan buzgólkodásodnak. A Veled együtt harcolt polgárság meghajtja Előtted elisme­résének zászlóját. A dicsőség babéra elsősorban Téged illet. Nem jöttünk hoz­zád hízelegni. Hálánknak adunk kifejezést érdemeid elismerése mellett. Nagy harcunk még nem nyert befejezést. Az eddig elért eredményt biztosítanunk kell. Ide jöttünk hogy biztosítsunk bizalmunkról, hogy biztosítsunk készséges támogatásunkról a város sorsának az intézésében. Egységesen tömörülünk körülötted a város javát célzó törekvéseidben. Az együttes harcunk sikeres megvívása után egy emberként akarunk Neked segí­teni városunk felépítésében. Nem kérdezzük senkitől sem, hogy honnan jött. Mindenkitől elvárjuk azonban, hogy velünk tartson. A nevezetes fordulóponton és az új év küszöbén Neked tisztelt Polgármeste­rünk erőt és kitartást, a város polgárságának összetartó egyetértést, Sopronnak virágzó fejlődést, sanyargatott édes hazánknak régi ezeréves nagyságában való feltámadást kívánunk hazafias fohászunkkal: „Isten áldd meg a magyart!" A lelkes tetszésnyilvánításokkal gyakran félbeszakított és befejezésekor ha­talmasan megéljenzett és megtapsolt beszéd után Thirring Gusztáv úr, Buda­pest székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatója, a Nyugat-magyarországi Liga elnöke intézi a polgármester úrhoz a következő lelkes köszönő szavakat: „Mélyen tisztelt Polgármester Úr! Kedves Barátom! Amikor a mai napon Sopron város polgársága ünnepli érdemes polgármesterét, legyen megengedve, hogy a Sopronból elszakadt és az ország minden részében szétszórt, de szülőváros­unkhoz mindég hű soproniak a város polgárságának öröméhez szintén csatla­kozhassanak. Mi, akik Soprontól elszakadtunk, évek óta éber figyelemmel kí­sértük azt a titáni küzdelmet, melyet Sopron város polgársága s annak idején dr. Thurner Mihály polgármester megvívtak. Bizalommal tekintettünk Sopron jövője elé, mert tudtuk, hogy ameddig Te állsz a küzdelem élén, addig csügge­désre ok nincs. Mert Te az első pillanattól kezdve, amikor felmerült az a ször­nyű gondolat, hogy Sopront át kell csatolni Ausztriához, attól a pillanattól kezdve elégettél magad mögött minden hidat s ezzel kizártad a lehetőségnek még a gondolatát is, hogy Te a válságos órákban másképp cselekedhess, mint ahogy gondolkodtál és beszéltél. És munkásságodnak meg volt a sikere: meg­mentetted édes szülővárosunkat a magunk és a haza részérc. A mai napon, amikor a polgárság lelkesen üdvözli munkásságod sikerét, fogadd az elszakadt, de szülővárosunkhoz hű soproniak üdvözletét is, fogadd hálájukat, hogy szere­tett szülővárosukat megmentetted s ezzel Sopron történetének évlapjaira arany betűkkel beírtad nevedet, melyet a történelem a város nagy polgármestereinek, egy Lackner Kristófnak, egy Dobner Ferdinándnak nevei mellett fog emlegetni. Isten áldása legyen eddigi munkádon. Isten áldása kísérje további munkássá­godat, adja az ég, hogy szeretett szülővárosunk a Te vezetésed mellett egy di­csőséges szép és boldog jövő elé menjen!"

Next

/
Thumbnails
Contents