„Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni” (Sopron, 1998)

Kubinszky Mihály: Sopron építészetének alakulása Sopronyi-Thurner Mihály polgármestersége idején

később más szellemben csatlakoztak, a neobarokk architektúra folytatása anakronizmus lett volna. A kórház 1929-ben egy háromszintes nagy - ún. SZEMÉSZETI PAVILONNAL - bővült.'' A kórház területéhez közel a Győri úton pedig lakóházakat építettek a kórházi személyzet részére. A város lakosságának szórakozását és művelődését egyaránt szolgálta a MÁSODIK FILMSZÍNHÁZ megnyitása a Torna utcában. A Hartmann testvérek „Elektro-bioszkóp"-nak nevezett moziját, mely a következő évtizedekben magát „Elité mozgó" néven hirdette, 1925-ben tervezte Boór Nándor. Az első terv hagyományos ácsszerkezettel, a rákövetkező évben megvalósított változat ellenben korszerű vékonylemezű vasbetonszerkezettel oldotta meg a nézőtér lefedését. Az 1913-ban megnyílt városi mozival és a „Sopronbánfalvi kino"-val együtt a városnak az elkövetkezendő évtizedekben három mozija volt. A húszas években Wuízer János mérnök tervei alapján bővítik a városi tűzoltólaktanyát is. A vasutakat szintben keresztező átjárók átépítésének a kérdése változatlanul terítéken maradt. A Wálder terv feltételezése, hogy a két soproni vasút államosítása révén a MAV megemelt szintű pályatesthez kapcsolódó új állomásépülettel fogja megoldani a kérdést, nem következett be, a vármegye sürgetése ellenére a GySEV-et nem államosították (1910. évi Polgármesteri jelentés), s a Déli Vasút állami kezelésbe vétele is csak 1932-ben lépett életbe. Thurner Mihály polgármesterségnek első évtizedéhez két közúti felüljáró-elképzelés is kötődik, 1928- ban a Wálder József (Batsányi) utca - és Alsólőver utca tengelyében, 1929- ben az Erzsébet utca - Felkelő utca tengelyében gondolták a felüljárót megépíteni. Ez utóbbi a Wálder terv régi elképzelését tükrözi: az emelt pályatest alatti közúti átjáróra számítva a József Attila út pontosan az Erzsébet út tengelyében épült. A két elképzelést a gazdasági válság tárgytalanná tette. A harmincas évek városrendezési munkái A Thurner Mihály polgármestersége idején végrehajtott legjelentősebb, igaz azóta is vitatott, a városszerkezetet alapvetően befolyásoló városrendezési munka kétségtelenül a MÁTYÁS KIRÁLY UTCA ÁTTÖRÉSE volt a Deák tér és a Széchenyi tér között. Korábban a Széchenyi tér végén a Domonkos utcához csatlakozó Tschurl ház kapuja alatt a közönség részére megnyitott gyalogos-átjáró volt. E mögött - a Széchenyi tér felől jőve - jobbról a Domonkosok kertjének fala, balról a szomszédos Domonkos utcai ház udvari szárnyának városképileg rendezetlen képe mutatkozott. A Mátyás király utcának itt megnyílt és a keleti oldalon rögtön (1938) beépített szakasza az új bérház-sorral, a különböző értékű modern épületekkel máig a rendet képviseli a városképben. Nyereség volt ez - a harmincas években már mutatkozó gépkocsiforgalom-növekedésnek megfelelő - új forgalmi út a belváros közelében. Közvetlen kapcsolatot biztosított a győri pályaudvar és a belváros között. Ennek a rendezésnek azonban igen nagy ára volt: a Tschurl ház elbontása végzetes sebet ütött a városképen a Széchenyi tér és a Domonkos utca meghitt építészeti hatású sarkának durva meg-