Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái II. 1555-1569 (Sopron, 1997)
Regeszták
lyamodik a tanácshoz, hogy nevét távolléte alatt a polgárok sorából, illetve a polgárkönyvből ne töröljék. Határozat: Schrautt János Lajos kérésének első részét engedélyezik, nem tartóztatják. Második részét azonban felfüggesztik. Ha a nevezett az elkövetkezendő időkben vagyonosságával és jómódjával kapcsolatban kedvező hírekkel érkezne, akkor támogatásra és jóindulatra talál. 1564. július 28. 319. (III. 216-217.) Rosenkranzné, Stainer Zsuzsanna végrendeletének megerősítése. A tudós Rosenkranz Károly polgár folyamodott felesége, Stainer Zsuzsanna végrendelkezésének megerősítésért, jelezve, hogy feleségének testvérei, Stainer Pál, János és Lipót a végrendeletet több szempontra hivatkozva meg akarták támadni. De a tanács hozzájárulásával és engedélyével minden vitás kérdésben és nézeteltérésben sógorokhoz méltón, barátian megegyeztek, örök időkre egyezséget kötöttek. Mindezt figyelembe véve az elöljáróság Stainer Zsuzsanna utolsó akaratát teljes egészében jogérvényesnek ismerte el és megerősítette. 320. (III. 217-219.) ítélet Jankó Mátyás és Koszorús Tamás közötti örökségi perben. A cenki Jankó Mátyás Koszorús Tamás polgárral szemben édestestvére, Jankó Benedek győri kanonok, soproni fóesperes ingó és ingatlan javaira folyamodást ad be. Elmondta, hogy Jankó Benedek végrendeletében bizonyos javait, jegyajándékának a felét, s más megírt összegeket neki hagyományozott, s annak idején ezt Koszorús Tamás egy okmányban rögzítve elfogadta. Mindehhez Mátyás hozzátette, hogy minden ingó és ingatlan vagyonnak fele, melyet Benedek testvére szerzett, a méltányosság szerint őt illeti, s Koszorús Tamás halálával az egész rá kell, hogy szálljon. Koszorús viszontválaszában emlékezetbe idézte a dolgok feletti biztosítékot, amit a törvény szigora miatt, s ezen ügy jövőbeni erősebb megtartására tettek. Jankó Benedek javaiban nem egyedül a végrendelet alapján, hanem valójában egy új püspöki adományozás révén történt meg a végrehajtás, ugyanis a javak a püspökséghez tartoztak. E perben az 1561. július 4-i bírósági végzést egy közbevetett különleges feltétellel megújítják és kihirdetik: Ha a perben említett, a fele rész fizetését ígérő, Koszorús Tamástól elismert okirat létezne, azt 15 napon belül bizonyítsák be.