Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái II. 1555-1569 (Sopron, 1997)

Regeszták

több a fogságból megszabadulna, Zigen és Veronika asszony minden ellenkezés, anyagi kártérítési követelés nélkül köteleztetik a két örökbirtok elhagyására. 1561. március 17. 282. (III. 142-143.) Humelné, Benigna végrendeletének megerősítése és végrehajtása. A tanács előtt Humel Kristóf polgármester - szemmel láthatóan legyengült egészségi állapotban - megjelent, és előterjesztette kérését felesége, Benigna végrendeletének jogerőre emeléséért. Miután az „ellenpártot" megtestesítő Reiß Zakariás soproni polgár és Kismarton város jegyzője rokonságával nem tett eleget a javára hozott szóbeli határozatnak, ezen kívül se a szóbeli, se az írásbeli kihirdetésen nem jelent meg, a következő határozatot hozták: Reiß ezidáig a békés rendezést halogatta, nem lépett megegyezésre. Ezért Humel Kristófné végrendeletét minden pontjában hatályosnak ismerik el és helyben hagyják. Ha Reiß rokonságával az ítélet ellen kifogással él, úgy meghatározott időn belül fellebbezési jogával élhet illetékes helyen. Ellenkező esetben követelését kárvallás nélkül ejtse el. 1561. március 28. 283. (III. 143-147.) Durchhin János és veje, Nagy János közötti osztályos határozat értelmezése. Értelmezésre került a Durchhin János és Nagy János közötti peres eljárás során 1560. december 22-én kiadott határozat. Durchhin a deákja által megfogalmazott és beterjesztett okiratban minden alapot mellőzve többek között illetlen szavakat és szidalmakat használva tudtul adta, hogy az ítélet hátrányos helyzetbe hozta. A város nyilatkozata: A természetes örökös részére előnytelen végrendelet szándékosan igazságtalanul, nem a törvénynek, a hivatalos előírásoknak megfelelően íródott, megfogalmazása oly homályos, hogy nem lehet tudni, az asszony miként rendelkezett, és azt halálakor fenntartotta-e. A végakarat egy törvényes végrendelkezéssel vagy írásba foglalt szándéknyilatkozattal kevés hasonlóságot mutat. Nem méltányos, valamint a törvény alapján tilos az ilyen és hasonló esetekben a komák, mint részre hajló személyek alkalmazása a természetes örökös kárára. Azon kívül Durchhin a törvénnyel és a szokással ellentétben nem adta le az előírások és a határidő szerinti időben felesége végrendeletét. Másodszor: Durchhin jegyajándékát - miután se azt, se hozott javait a törvény értelmében nem igazolta - jogalap nélkül, kegyezségből ítélték meg. A