Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái II. 1555-1569 (Sopron, 1997)
Regeszták
Erzsébet, Nemes János özvegye végkielégítéséért folyamodik. Nemes Miklós városi kamarás testvére kiskorú gyermekeinek nevében kéri, hogy apai részről öröklött jogosultságaiknak helyt adjanak. Mindkét fél meghallgatása után a tanács határozatot hozott: Elsőként az ingó vagyonból az asszony 20 font dénár móringját fizessék ki a többi hiteles adóssággal egyetemben. A fennmaradó ingóságot két egyenlő részre osszák, melynek egyikét az özvegy, másikát a gyermekek kapják. Az ingó vagyonba vetésként a gabonát is számítsák be. A gyermekek részesedését az ingóságból törvény szerint értékeljék fel, majd adják el és a tanácsházán a gyermekek apai járandóságaként az említett zárolt ingó vagyonból helyezzék letétbe. A megsemmisített végrendelet ellenére szabadon és tehermentesen az özvegy részére maradjon a ház 1/4 része. A közös javakkal a városi jogszokás alapján a szokott jogos módon járjanak el. A gyermekek megfelelő eltartására az asszonynak az ingó vagyonból maradjanak meg a tehenek. Mindezáltal az asszony kárvallás nélkül végkielégítést nyerjen. 253. (III. 86-87.) Schreck Mihály kádármester özvegye, Borbála és Rosenkranz Tamás kádármester közötti vita Schreck eladott háza miatt. Schreck Mihály soproni polgár özvegye, Borbála folyamodik, hogy az elhunyt férje által szükségében eladott ház megváltása minden hitelt érdemlő adósság ellenében neki és kiskorú gyermekének jogában álljon. A másik részről Rosenkranz Tamás kádármester - aki a 1/2 házat megvásárolta és készpénzben kifizette - kéri, hogy e vétel nyomán szerzett jogosultságában megvédjék. A tanács a következő határozatot hozta: Mivel az özvegy felajánlotta, hogy maga és fiatal gyermeke részére az egyszer már eladott házat a vételárral és a beleépített értékkel együtt megváltaná, és a felvett pénzt Rosenkranz Tamásnak lefizetné, valamint néhai férje minden, egybekelésük előtt és után tett adósságát kiegyenlítené, ezért őt és gyermekét különös kegyelemben részesítik; az eladott házért kapott vételár visszafizetése után a házat az ő tulajdonának ismerik el, minden hamis fortély és csel kizárásával (azaz: ha az özvegy a házat gonosz csellel idegen kézbe akarná juttatni). Ez utóbbi esetben a házhoz való jogosultságát felfüggesztik, és azt Rosenkranz Tamásnak, mint első vásárlónak mindenki előtt, minden kárvallás nélkül szabadon felajánlják.