Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái II. 1555-1569 (Sopron, 1997)
Regeszták
1557. december 1. 226. (III. 54-57.) Aicherlerné, Orsolya és az örökösök hagyatéki ügye. Orsolya, Aicherler Kristóf özvegye ismételten folyamodik végkielégítéséért. Másik részről Lang Egyed és Zwickl Orbán feleségeik, Anna és Otília nevében, valamint Rädler György fia, Márton a gyermekek halála után mint örökösök követeléssel lépnek fel. A polgármester és az erre elrendelt tisztviselők szerződésben a következőket rögzítették: Elsőként az özvegy az 1557. augusztus 2-i végzés alapján kiadott, Aicherler örököseit illető nagyapai és nagyanyai javakat szolgáltassa ki amennyiben az örökséget elégségesen igazolják - a nagyanya, Muhr Borbála végrendelete alapján. E javak a következők: 1/16 szőlőrész a Saubrunndűlőben, 25 1/8 rész 1/3-a a Steiner-dűlőben, 20,5 akó borért 32 font solidus, továbbá 13 font 4 solidus, melyeket Aicherler kapott. Azt elhunyt itt a városban, a kolostorral szemben - Sighart Márton örökösei és Hirsch Tamás házai között fekvő háza felét, - melyet 110 font dénárért eladott - feleségének házassági ajándékba adta, valamint neki ajándékozta az említett 1/8 szőlőt a Neubergdűlőben, 1/8-ot az Auer-dűlőben, ugyancsak 1/8-ot a Weitzer-dűlőben - melyet 19 font dénárért ugyancsak eladott. E javakat az asszony haszonélvezeti jogon használja. Ha az özvegy bizonyítaná, hogy a fél házért kijáró pénzösszeget nem vette át, halálát követően az örökösökre e házból vagy a pénzből semmi nem háramolhat. Ha az asszony a pénzt a házért felvette, ez a többi követelt szőlővel együtt a haszonvételi jog szerint szálljon az örökösökre. Mivel Aicherler az 1/8 szőlőt a Weitzer-dűlőben 19 font dénárért eladta, ezért az özvegy tekintsen el igényétől. Tekintve, hogy a 19 font dénár valószínűleg befolyt az ingó vagyonba vagy a közös javakba, ezért a rokonok és örökösök az eladott Weitzerre nem formálhatnak jogot. Ami Aicherler bevitt apai javait illeti, azaz a szőlőt a Preischler-dűlőben, továbbá a 12 hold szántót, egy káposztaföldet, ezeket az özvegy köteles átengedni az örökösöknek. Mivel Aicherler a két Leberberget 45 font dénárért, s a kis Pócsi utcában fekvő udvarhelyet 8 font 4 solidus dénárért eladta, az özvegy a legközelebbi örökösöknek tartozzék e pénzösszegek kifizetésével, tekintve, hogy szintén apai javak voltak. A közös javakkal - egy szőlő a Goldberg-dűlőben 26 , egy pajta - a városi jogszokás szerint járjanak el. Mivel Aicherler eladta a felesége tulajdonában lévő szőlőt a Weidengrund-dűlőben és egy kertet, ezen a jogcímen támasztott követelését az özvegy ejtse el, miután az ingó vagyon a házasságlevél alapján teljes egészében reá marad. Minden, ami ezen kívül marad, szabadon és tehermentesen birtokában maradjon. 25 A dűlő elhelyezkedéséről felvilágosítást ad: Mollay Károly: Első telekkönyv / Erstes Grundbuch 1480-1553 Sopron, 1993. 89. etc. tételszám, mutató: 199. p. (A Saubrunn dűlő Rákoson van.) 26 A dűlő elhelyezkedéséről felvilágosítását ad: Mollay: Első telekkönyv 126 etc tételszám, ill. uo. mutató 200. p. (A Goldberg dűlő Meggyesen található.)
