Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

1552. június 13148. (I. 174-176.) Prasch Farkas hagyatéki ügye Kerschengraf Bálinttal szemben. Prasch Farkas kérte, boldogult felesége szóban tett végrendelete szerint nyerjen örökségében kielégítést. Kerschengraf Bálint, Schlesinger Kelemen leányának gyámja a végrendeletet megtámadta. A határozat: A két végrendeleti tanú a végrendeletet nem szabályszerűen készítette el, Prasch azonban hagyatéka érdekében megalapozottan érvelhet. Azt követően a tárgyalás méltányosan folyjon. 1552. június 22. - Schlesinger Kelemen özvegyének Afrának, utóbb Prasch Farkas házastársának halála után megjelent a tanács előtt Prasch Farkas soproni polgár és Kerschengraf Bálint polgár és belső tanácsos Schlesinger Kelemen leánya, Anna nevében. Prasch kéri, hogy Afra javaiból szóban tett végrendelete értelmében elégítsék ki. Mivel a végrendeletet a 13-án hozott határozat hatályon kívülinek mondta ki, felhívták Prascht, hogy a saját és felesége hagyatékát és házassági ajándékát mutassa ki. Eszerint Prasch feleségére, Afrára a városi jogszokás szerint a következőket adta házassági ajándéknak: fél majort a Balfi utcában, egy szőlőt a Weitzer-dűlőben, egy szőlőt a Leberbergen, egy fél rétet Küllőnél. Afra férjének, ugyancsak a város jogszokása szerint hozományként adott egy negyed házat a Szent Mihály utcában, 1/16 szőlőt a Kolnberg-dűlőben, 3 lovat minden felszereléssel és az ingó vagyon felét. Ezt a házassági szerződést mindkét fél egyformán jónak találta. Kerschengraf Bálint, Schlesinger gyermekének gyámja előadta, hogy Afra 100 font dénárt és öreg érmékben még 16 font dénárt adott férjének, aki a 100 font dénárt elismeri, a 16 font dénárt viszont nem. Ennek bizonyítása hátra van. Mások is előálltak, így Schlesinger Kelemen, néhai Farkas kőműves, itteni polgár hátrahagyott lánya, Marus egykori gyámja, miután számadása szerint tartozás maradt fenn. A határozat: Mivel Prasch Farkas a Schlesinger Kelementől eredő 100 font dénárt feleségétől átvette és használta, köteles a felvetett tartozást a 16 font dénárral együtt Farkas kőműves örököseinek, az Afrától, vagy első férjétől eredő javak kárpótlása nélkül a gyermek gyámjának, Schlesinger Györgynek megadni. Ami a leltározott ingatlan és ingó javakból a feleknek jár, azt a város jogszokásának megfelelően kapják meg. 1552. június 20. 149. (I. 173-174.) ítélet Rainer Imre városbíró és Gáspitz Gergely jegyző közötti vádaskodásban. Gáspitz egy végrendelet másolásáért egy forintot fogadott volna el, amit nem ismer be, viszont emiatt a városbírót jegyzőhöz nem illő szavakkal illette. A határozat: Mivel a vádaskodás a bíró részéről homályosan hangzott el, s őt a panaszolt sem nevezte kifejezetten nevén, szűnjék meg a viszálykodás becsületük és rangjuk megsértése nélkül. Ha a jegyző a jövőben hasonló tiszteletlenséget tanúsítana, megbüntetik. Egyik fél se vádaskodjék, vagy bármiféle tettlegességre ne adja magát. 1552. augusztus 1. 150. (I. 177-178.) A Balfi utcai tűzkárosultak kedvezményei. A tűzkárosultak megjelentek a tanács előtt és szószólójuk, Tölti Mihály az elszenvedett