Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)
Regeszták
Wurtzer inas szidalmai mérgében törtek ki belőle amiatt, hogy mestere többször veréssel büntette. Tekintettel fiatalságára és mesterségére kegyelmezésben részesül úgy, hogy mesterét a tanács és az alább felsorolt polgárok, s személyek előtt meg kell követnie, s kijelentenie, hogy mesterében semmiféle becstelenséget nem látott és nem tapasztalt, amiért becsületében meg kellett volna bántania. Ennek megtörténte után a mester bocsásson meg neki. Ami a mesterség kitanulását és egyéb szokásait illeti, abban a tanács nem óhajt sem mércét szabni, sem rendelkezni, arról azonban történjék gondoskodás, hogy az ipar kötelezettségei szerint és céljainak megfelelően intéződjék el az ügy. Az istenkáromlást illetően, miután ezzel kapcsolatosan sok tilalom hangzott már el és többször is hirdettek nyilvánosan büntetést, Wurtzer - miként mások - az e célra rendelt kereszten széttárt karokkal nyilvánosan nyerje el büntetését, s azután kiszabadul a fogdából, amelybe el volt zárva. Ha ezt követően mesterét ismét megsértené, fiatalságára és mesterségére való tekintet nélkül a mostani és későbbi bűntettei miatt büntetőeljárás indul ellene, bocsánatnak nem lesz helye. Az ítéletet, amelyen jelen voltak: Merhart Bernát asztalos, . Turnhofer György cserzővarga, a Braunsdorfer testvérek, Erhard és Mihály, Rott Balázs varga, Miklós kalapos, Rainer Imre, Rainer István szíjgyártó, valamennyien soproni polgárok és Tröppl Jakab Harkáról, végrehajtották. Hasonlóképpen tanácsi döntés történt Ratt Gergely és Prátl János bírósági szolga kölcsönös sértegetése ügyében. Mindketten 1540. szeptember 14-én, a kereszt felmagasztalásának napján (am Tag der Erhöhung des Heilligen Khreutz) a kismartoni vásár alkalmával a helypénz miatt becsületsértő szavakkal nyilvánosan szidalmazták egymást. Az ítélet: A bírósági szolga szavaira semmi okot nem szándékozott felhozni, csupán azt hangoztatta, hogy azokra a szíjgyártó ingerlő szavai indították, de ténylegesen nem tud róla semmi becstelenséget, szidalmazásra indítót. Ezért az Isten szerelmére kérjen a tanács és a fentebb felsorolt férfiak előtt Gergelytől bocsánatot. További büntetésként néhány napot szigorított zárkában, kenyéren és vízen kell töltenie. 1541. március 7. 55. (I. 87-88.) A Nagyhöflányból való Tuntsch Lipót felesége, Radigund és Wagner Ágoston soproni polgár özvegye, Krisztina örökösödési ügye. Wagner Ágoston, Tuntsch Lipótné édestestvére utód nélkül halt el, s Radigundon kívül más közeli örököse nincs, ezért Sopron város tanácsa az elhalt után maradt vagyont a következőképpen osztotta meg: A Szent Mihály utcai ház felét, az Irnfried- és Dudles-dűlőbeli szőlőket a testvér kapja örökségül. Az özvegyé marad a hozománya, eszközei, amelyekkel szabadon rendelkezik, valamint a Kolnberg-szőlő és a rendelkezésre álló ingóság, amelyből - a városi szokásjog szerint - kifizetni tartozik az ismeretes és igazolt tartozásokat. 1541. május 1556. (I. 98-100.) Megegyezés a fertőmeggyesi Hofmann György özvegye Krisztina és mostohaleánya Magdolna között öröklési ügyben. Sopron város tanácsa kiküldte két tanácsosát, Reiß Jánost és Grázer Kristófot, hogy Fertőmeggyes község bírájával és esküdtjeivel közösen megegyezést hozzanak létre Hofmann György özvegye Krisztina, valamint gyermekei, az első feleségétől, a Fertőmeggyesre való Unger Fábián lányától, Gertrúdtól származott Magdolna és a Borbála nevű, hozzá hűtlenné lett, s egy szolgával megszökött feleségétől született Kelemen között, akit anyja gyermekként magával vitt, amint következik:
