Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Előszó

zárójelben a római szám a kötetszámot, az arab számok az oldalszámokat jelölik. Korszakunkban a következő városi jegyzők működéséről van tudomásunk: Auer Jakab (1525, 1528), Gaspitz Gergely (1565, 1568, 1571), Jeckel Bálint, Nößner Ferenc, Nußbaum György, Rosenkranz Farkas (1543) és Wirth Mihály. Joggal feltehető, hogy a városi könyvekbe foglalt bejegyzések zöme az ő munkásságuk eredménye. Mivel azonban az előforduló írások duktusának egybevetése hétnél több kézírást sejtet, nincs kizárva, hogy a fentieken kívül még más írástudók is eszközöltek bejegyzéseket azokban. A regeszták magyar fordítása - amint látható - az általánostól eltérően bővebb szavú, hogy helyet kaphasson bennük minden vonatkozó esemény, kapcsolatos személy-, hely- (dűlő, utca, templom) és helységnév (idegen városok, falvak). Sopron sz. kir. város neve gyakorlatilag valamennyi bejegyzésben előfordul, így értelemszerűen minden esetben valamilyen módon szó esik a városról, s ezért „Sopron" külön felemlítése nem látszott célszerűnek. Mivel majdhogy minden tanácsi döntés bevezetése, lényegtelen eltérésekkel, ekképpen történt: Sopron város polgármestere, bírája és tanácsa mindkét fél (esetleges tanúik) felhozott érveinek, ellenvetéseinek, a szóbeli és írásos bizonyításoknak, ellenbizonyftékoknak elégséges meg- és kihallgatása után a következő határozatot hozták: (die herren Burgermaister, Richter vnnd Rate gemelter Statt Odenburg, auff genugsam Verhörung beder Partheien Fürbringen, Redt vnnd Widerredt, auch auff der ordeniich verhörten vnnd beschriben Weisung vnnd Gegenweisung Innhalt, diesen Abschidt) ennek sztereotip közlésétől az esetek túlnyomó többségében elálltunk. A regesztákban közölt német nevek, szövegek nem betűhív másolatai az eredetieknek: a személy- és tulajdonneveket abban az esetben is nagy betűkkel kezdtük, ha az eredeti szövegben azok éppen kis betűvel szerepelnek, az egyes szavakban előforduló nagy betűket viszont folyamatosan kis betűkkel írtuk. Megjegyzendő, csaknem minden a német szavakban lelhető „y" felett 2 pont található, de a nyomtatásban kiadott szövegben ezeknek jelzésétől technikai okok miatt el kellett tekinteni. A mesterségekre (Schmied, Schneider, Fleischhacker stb.) utaló nevek az esetek többségében a mesterembert, az iparost jelölik, akit abban az időben városszerte e néven ismertek, s ha csupán keresztnevén emlegették is, pontosan tudták, kiről van szó, pedig bizonyosan volt családi neve is. Annak meghatározása ma már bizonytalan, kinek rejlik a valós családi neve a mesterség megjelölése mögött, s kinek a foglalkozása. Ezért, ahol valószínűnek látszott, hogy csakis mesterségről lehet szó (Maister Georg Schuester), annak is vettük. Amelynél pedig a másiknak lehetősége is fennáll, azt családnévnek fogtuk fel. - Az elbírálás lehetősége ily módon szabadon marad. A többféleképpen közölt család-, dűlő- és utcanevek leírása Mollay Károly: Első telekkönyv 1480-1553 című munkája név- és tárgymutatójának figyelembevételével történt, s a különféle írásmódok a mutatókban zárójelben szerepelnek. A családi vonatkozásokra Házi Jenő Soproni polgárcsaládok 1535-1848 című két kötetes munkája irányadó. A városi tisztségviselőkről összeállított kimutatás, amely az 1525-1554. évek közötti időszakot érinti, a Sopron városi levéltárrészleg 16. századi adójegyzékei (Fondsz.: 1003Lad. XLII. et R. R., Num. 1-5.), a nem hiánytalan „Gemeinbetrachtung" sorozat (Fondsz.: 1002. a.) és a városi kamarási hivatalnak e korból fennmaradt, ugyancsak hiányos kötetei (Fondsz.: 1009. c.) feldolgozásával - ebből következően nem vehető egészen teljesnek a kimutatás -, valamint a Mollay Károly említett munkájának XXXIX-XL. lapjain található felsorolások részleges bedolgozásával készült. A kimutatásban szereplő évszámok a tiszt-