Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

akik, miután a polgári esküt letették és figyelmeztették őket a hamis eskü következményeire, a következők szerint vallottak: Első tanú: Nagy Péter ónöntő soproni polgár mondja: nem tudja, hogy Strauß pénzt vitt volna néhai feleségének, mivel nem volt vele sok kapcsolata. Titoktartásra intették. Második tanú: János pék soproni polgár vallja, nem tudja, Strauß mit hozott ide, csupán azt mondhatja, hogy a múlt évi farsang idején 16 fontot adott kölcsön neki, azt 14 nap múltán visszaadta. Nem tudja, volt-e hozománya. Titoktartásra intették. Harmadik tanú: Miklós varga soproni polgár állítja, nem tud semmiről, amit Strauß ide hozott volna, de két évvel ezelőtt, Szent Bertalan napján (augusztus 24.), nem tudja biztosan 4 vagy 6 fontot kölcsönzött neki bőrök vásárlására. Amint megvolt a bormérése, a pénzt visszafizette. Titoktartásra intették. Negyedik tanú: Gál pék soproni polgár vallja: amikor Strauß néhai feleségével együtt a házában laktak, Strauß a felesége és az ő jelenlétében mintegy 40 fontot tett az asztalra és azt mondta, nos asszony, ezért a pénzért sajtot veszek neked, hogy a boltban eladjad. Mire az asszony azt válaszolta, a pénzedre nincsen szükségem, ha azonban kölcsönözni akarod, kölcsönözd a péknek. Erre Strauß a pénzt ismét magához vette. Hogy mit csinált vele, azt nem tudja, s azt sem, hogy házasságba hozott pénz volt-e, vagy nem. Titoktartásra intették. 1551. június 10. - A vallomásokat a tanácsülésben felolvasták, s azt a határozatot hozták, hogy Strauß és felesége közös adósságait, amelyeket még nem fizettek vissza, a Piesch házában lévő két ládában található ingóságokból fizessék meg és Straußnak adják ki ugyanezt az értéket. Ami megmarad, azon osztozkodjon a többi rokon. - Megtörtént. 136. (II. 11-12.) A soproni városbíró válaszlevele a borsmonostori apátnak. Rainer Imre városbíró az András apát részéről Sopron polgármesteréhez és tanácsához Gangl Konrád ügyében küldött levélre az urak rendelkezésére, amint szokás, Kleubmwider Lászlót saját házában, a mellé beosztott ülnökökkel együtt kihallgatta. A következők szerint vallott: Amikor néhai László mészárossal, soproni polgárral Pauer Máténál voltak és látták, hogy az öreg Balázs molnár halálos ágyán feküdt, s már nem tudott beszélni, a mészáros azt mondta Gangl Konrádnak, látod, az öreg Balázs komolyan beteg, már nem épül fel. Arra kérlek, hagyd meg nekem a malmot, szeretném felépíteni. Fizesd meg a kapcsolatos költségeimet, vagy én fizetem ki a telek árát. Ennyit hallott, semmivel sem többet, s azt sem tudja, miben alkudtak meg, vagy mit döntöttek. - A bíróság a tanút titoktartásra intette. Minderről a tanács is tudomást szerzett. 1551. június 10. 137. (II. 9.) Lehner Bernát pereskedése Pebem Máté aranyművessel. Lehner Bernát szószólója és támogatói révén Máté aranyművessel szemben azt kérte, hogy miután az ellenbizonyításhoz tanúk állítására engedélyt nyert, de ilyeneket eddig nem kapott, ehhez újabb 14 napi határidőt engedélyezzenek. Ezzel szemben az aranyműves felkért ügyvédje útján jelentette, mivel a korábban lefolytatott eljárásra, nevezetesen a véghezvitt utasításra fogsággal sújtották, s meghagyták neki, ha megjelenésre felszólítást kap, ennek tegyen eleget, e határozatnál megmarad. Amennyiben az ellenfél ellene bármit felhozna, kéri, másolatban kaphassa meg, hogy figyelemmel lehessen rá. A tanács szerint Lehner egy héttel ezelőtt már kapott határidőt ügyének elin-