Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

végleg felmentést nyer. E határozatnak eleget tett. A kötélverő viszont az őt ért megcsúfolásért, szégyenért, a mesterségében elszenvedett károkért, valamint a felgyülemlett költségekért kér jóvátételt és térítést. Az urak határozata szerint panaszos tartozik a kötélverőnek okozott méltatlanság és gyalázkodás miatt az urak és a felek megbízottai előtt Isten szerelmére bocsánatot kérni. A mulasztások és a felmerült költségek megtérítése alól azonban mentesül, mivel a szabad városokban ez nem szokás. A panaszos megbüntetését a bíróságnak fenntartva, ennek a határozatnak is megvolt a foganatja. Ezzel legyen a perlekedésben teljes a megegyezés. 1547. január 19117. (I. 163-164.) A Linzből való Fellder Farkas meghatalmazottjának, Prunner Mátyásnak követelése PreiJs Tamás városbírón. Prunner Mátyás villachi polgár, Fellder Farkas lienzi polgár meghatalmazottja Preiß Tamás akkori városbírótól kérte, hogy egy szerződés és adóslevél értelmében fizesse meg a 625 magyar forint (80 krajcárjával számolva) tartozást, amely atyjától, néhai Preiß Jakab szombathelyi polgártól származik. Preiß Tamás úgy véli, mivel a szerződésben és adóslevélben érintett javak nincsenek birtokában, nem köteles fizetni. A tanács urai a szerződés és az adóslevél felolvasása után a következők szerint döntöttek: Mivel a levél különös feltételeket tartalmaz és nem olyan egyértelmű, hogy ne lehetne felette vitatkozni és azt követően elfogadni, ezért Preiß jogi ajánlatát nem utasítják el. Amennyiben a panaszos nem akar ítélet nélkül maradni, úgy e naptól számítva 6 hét és 3 napon belül járjon el ellene, s arra Preiß köteles megfelelni. így a feleknek szabályszerűen kell pereskedniük, hogy jogi ítélet szülessék. A továbbiakban ne történjék egyéb, mint ami illő és jogszerű. 1549. április 8. 118. (I. 211-215.) Négy toronyőr megbízatása és a nekik szóló utasítás. Sopron város tanácsa a Salzburgból való Weinanngl Orbánt a legközelebb következendő Szent György naptól kezdődően egy esztendőre toronyőrként alkalmazzák azzal, hogy három trombitálásban jártas társával, tehát negyedmagával a toronyban lakjék és szolgálatát a következők szerint lássa el: Először is negyedmagával reggelente, délben és esténként alkalmasint és az időnek . megfelelően (vagy érdeklődjék a polgármesternél) a belváros, majd a külváros felé fújják meg a trombitákat, s ezt ismételjék meg háromszor. - Emellett lássa el társaival együtt a legnagyobb igyekezettel a nappali és éjszakai őrködést és éjjel hallassa minden órában a trombitaszót. A tűzesetekre úgy a bei-, mint a külvárosban legyenek éber figyelemmel. A be-, az átlovaglókat és a felvonulókat, amennyiben háromnál többen vannak, trombitaszóval jelezze és számolja meg őket. Ha egy hatalmas úr be-, vagy átlovagolna és a külváros belsejébe érkeznék, hangozzék fel négy szólam. Amennyiben az ilyen hatalmasság, vagy más űr megigényelné őket hangszereikkel együtt borravaló fejében, az akadálytalanul megtörténhet a polgármester hozzájárulásával és azzal, hogy a toronyban az őrködést kapuőrrel biztosítsa. A toronyőr és társai megtehetik, hogy karácsonykor, újévkor, vagy lakodalmakban hangszereikkel borravalóért játsszanak, a polgármester engedélyével és az őrködés biztosításával. - Ha nagyobb csoport lovagolna be, vagy vonulna fel, a trombiták megszólaltatása mellett piros-fehér színű zászlót kell az érkezés irányába kitűzni. - Amennyiben a bel-, vagy külvárosban tűz támadna, a harang megkondításával ne késlekedjenek, s nappal a piros tűzjelző zászló, éjjel pedig az ehhez