Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

a Saxgrund-dűlőben átadták neki azzal, hogy ezt elszámolás kötelezettsége nélkül művelje, továbbá, hogy az ezen elzálogosított 10 font dénárt elrendezze. Kristóf nevelését is rábízták. Mivel azonban Rauper 1541-ben meghalt, a város visszavette a szőlőskertet özvegyétől és rábízta Grázer Kristófra a fiúval együtt, éppen úgy, amint Rauperra. A leltár elkallódott, s a pénz az özvegynél maradt, aki Lindenberger Mihály szabóhoz ment feleségül. Grázer és a Gáspár nevű gyerek kérték, hogy a leltározott dolgokról számadást készítsenek, s annak eredményét, 12 font dénárt, juttassák a testvéreknek. Ez megtörtént. Grázer a testvérek helyett 9 font dénárt vett kézhez a meggyesi határban, a Goldberg dűlőben nekik osztályrészül jutott, s már eladott szőlőért. Amiatt, hogy a Saxgrund szőlőt művelte és 1541. óta a termést betakarította, s még 1546-ig leszüretelje, még 9 font dénárt adott hozzá, így az egész összeg 30 font dénárt tesz ki. Ebből írásbeli dolgokra 2 solidus dénár került kifizetésre. Gáspár az őt illető 14 font 7 solidus dénárt kézhez vette, a Kristófnak járó fele részt a városházán helyezték el. A Saxgrund-szőlőt, amelyet seçi Rauper, sem utódja a fiúgyermekek nagykorúságáig nem élveztek, a 10 font dénár pedig elrendezetlen, a szüret után azzal adják bérbe, hogy maradjon művelés alatt, vagy adják el, s a vételárat osszák el egyformán. - A jövőbeni emlékezésre mindezt jegyzőkönyvezték. Lapszéli jegyzet: A városházára letett 14 font 7 solidus dénárból Gáspár teljes kielégítésére, s hogy az említett szőlőn követelni valója már ne legyen, 10 font dénárt kapott. Az 5 0) font 7 solidust a Saxgrund-szőlőkertre zálogosított pénz miatt és Rupprecht szabónak a szőlőműveléssel kapcsolatos elszámolásért adták ki. - 1547. február 25. 1546. július 30, 113. (I. 160.) Az Olmützből való Heptmer Vencel és Winkler Mihály soproni polgár egyezkedése Winkler adósságáról. Heptmer Vencel olmützi polgár és Winkler Mihály, amiért utóbbi egy adóslevél szerint Heptmernek posztóért tekintélyes összeggel tartozik, amelynek megfizetésére képtelen, megegyeztek. Miután Winkler a tartozásból csupán 26 font dénárt törlesztett, a teljes összeg megadására pedig képtelen, ezért önként megígérte, hogy Heptmernek az 1546-ban és a következő években a saját, vagy gyermekei szőleiben termett, s neki megfelelő borokat értékben átengedi az adósság törlesztésére a tartozás teljes kiegyenlítéséig. Heptmer saját indíttatásból - mivel Winklernek a szőlők megműveléséhez és a termés betakarításához pénzre van szüksége - évenként mintegy 20-30 font dénárt a bor vételárából átenged neki a tartozás érvényben hagyásával, de kamatokat nem szándékozik kérni. A jövőbeni emlékeztetés végett kérték a felek mindezeknek a jegyzőkönyvbe történő bejegyzését, ehhez a tanács hozzájárult. 1546. augusztus 1. 114. (I. 160-161.) Fegyvermester alkalmazása. A város a Nürnbergből való Wieland Sebaldot egy teljes esztendőre fegyvermesternek alkalmazta. Nevezett köteles a kijelölt és neki átadott nagy és kis ágyúkat oly sokszor, amint az szükséges, szorgalmasan tisztogatni, parancsra történő tüzeléshez mindenkor készenlétben tartani, a lőport és egyéb szükségleteket kezelni, gondosan ügyelni a lőszerre és egyéb eszközökre, az észlelt hiányokra és fogyatékokra a város vezetőit figyelmeztetni; békés és háborús időkben, ahányszor szükséges, az adott parancsra tüzelésnél és a tűzszer készítésében készségesnek és szófogadónak mutatkozni és hasznosítania